2010 óta majdnem felére csökkent az idegen nyelvet tanuló hallgatók száma

Soha ilyen kevesen nem tanultak angolul a felsőoktatásban, mint a 2024/2025-ös tanévben.

Az elmúlt közel 15 évben 60 ezerről mintegy 32 ezerre csökkent azoknak a hallgatóknak a száma, akik az egyetem alatt idegen nyelvet tanulnak a KSH adatai alapján. (A statisztikákban minden diák annyiszor szerepel ahány nyelvet tanul.)

Ez alapján a 2010/2011-es tanévben összesen 60183 hallgató tanult valamilyen idegen nyelvet, közülük

  • angolra: 39829-en
  • németre: 14805-en
  • franciáral: 1999-en
  • olaszra: 1411-en
  • spanyolra: 2139-en jártak.

A felsőoktatásban nyelvet tanuló hallgatók száma ehhez  képest a 2024/2025-ös tanévre már csak 32432-re csökkent.

  • angolul: 24408-an
  • németül: 4887-en
  • franciául: 787-en
  • olaszul: 1040-en
  • spanyolul: 1310-en tanultak.

A bezuhanás hátterében az is állhat, hogy a nyelvvizsga a diplomaszerzéshez már nem szükséges, de az egyetemi felvételin továbbra is értékes pontokat ér, így sok diák már középiskolásként megtanul egy idegen nyelvet legalább középszinten.

 

 

 

 

A hivatalos statisztikák szerint, melyben egy diák annyiszor szerepel, ahány nyelvet tanul

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.