"Az Origó Nyelvvizsga-Centrum vezetőinek és az eszperantó szervezetek képviselőinek év elejei találkozója után az Origó visszavonta a korábbi döntését, és továbbra is biztosítja eszperantóból is az akkreditált nyelvvizsga lehetőségét minden évben a többi kisnyelvhez hasonló módon" - tájékoztatta lapunkat Szilvási László, az Eszperantó Alapítvány igazgatója.
Szilvási azt követően kereste fel szerkesztőségünket, hogy hétfőn megírtuk; a honlapjukon feltüntetett tájékoztatás szerint 2025-ben már csak egyetlen alkalommal lehet az ELTE Origó Nyelvi Centrumnál - az egyetlen magyarországi vizsgahelyen - nyelvvizsgát szerezni eszperantó nyelvből. 2026-tól megszűnik a nyelvvizsgáztatás.
Sajnálatos módon az Origó nem távolította el és nem frissítette a weboldalán a régi hírt, és ez okozta a téves tájékoztatást
- tette hozzá az alapítvány igazgatója.
Az MTI-ben megjelent közleményükben azt írják; az akkreditált nyelvvizsga megszüntetése a nyelv elismerésének eltörlését jelentette volna, ami számos, igen erős problémát vetne fel, mint például nyelvi és kulturális diszkrimináció, a korábbi vizsgadokumentumok érvényessége és beszámíthatósága, munkahelyi előírások, felvételi pontszámok.
"Az eszperantó továbbra is virul, többletpontokat ér a felvételiknél, doktorandusz hallgatók tanulják, a Google után a Microsoft is bevezette idén a fordítási szolgáltatásába, rengeteg könyv, zene, kulturális termék jelenik meg eszperantóul, - és a nagyobb mesterséges intelligenciák (ChatGPT, Copilot, DeepSeek, stb) mind kiválóan beszélnek eszperantóul is!" - írják.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
