Akár 60 extra pontot is bezsebelhettek - ezeknél a vizsgaközpontoknál szerezhettek nyelvvizsgát az ügyintézési határidő végéig

Ha még nincs nyelvvizsgátok, de szeretnétek pluszpontokat szerezni az ügyintézési határidő végéig, számos nyelvvizsgaközpont szervez még vizsgákat áprilisban és májusban, amikről időben megérkezik az eredmény ahhoz, hogy az számotokra pontokat érjen a felvételiben. Mutatjuk, mikor.

  • Székács Linda

Egyetemenként eltérő, hogy hány intézményi pontot szerezhettek a nyelvvizsgáért cserébe, az azonban a legtöbb intézmény esetében teljesen biztos, hogy bár nem kötelező követelmény sem a sikeres felvételhez, sem pedig a diplomaszerzéshez, nyelvvizsgázni továbbra is megéri, hiszen a felvételiben többletpontokat érhet.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen például a

  • B2 komplex államilag elismert nyelvvizsga 28 pontot
  • C1 komplex államilag elismert nyelvvizsga 50 pontot ér.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen

  • B2 államilag elismert írásbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 18 pont
  • B2 államilag elismert szóbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 18 pont
  • B2 komplex államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 36 pont
  • C1 államilag elismert írásbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 25 pont
  • C1 államilag elismert szóbeli nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 25 pont
  • C1 komplex államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvtudás: 50 pont

A Budapesti Corvinus Egyetemen a B2 (középfokú)  komplex nyelvvizsga 30 pontot, a C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga 40 pontot, a Debreceni Egyetemen a nyelvtudásra 40-60 pont jár, a Szegedi Tudományegyetemen pedig 15-50 pont, és a BME-hez hasonlóan itt is pontokat érhetnek a részvizsgák is.

Ha még nincs nyelvvizsgátok, de szeretnétek pluszpontokat szerezni az ügyintézési határidő végéig, azaz július 9-ig, számos nyelvvizsgaközpont szervez még vizsgákat áprilisban és májusban, amikről időben megérkezik az eredmény ahhoz, hogy az számotokra pontokat érjen a felvételiben.

Mutatjuk, mikor

  • Euroexam: 2025.05.24 (jelentkezési határidő: május 4.)
  • ELTE Origó: 2025.05.10 (jelentkezési határidő: április 16.) vagy 2025.06.07 (jelentkezési határidő: május 15.)
  • telc: 2025.05.24 (jelentkezési határidő: április 22.)
  • LanguageCert: 2025.05.10 (jelentkezési határidő: április 18.)
  • BME: 2025.05.17 (jelentkezési határidő: április 23.)
  • iTOLC: a vizsgaidőpontok ide kattintva elérhetőek.

Ha más nyelvvizsgaközpontnál vizsgáznátok, az időpontokat a honlapokon találjátok.

Visszaigényelhetitek az árát

Az első sikeres nyelvvizsga vizsgadíját maximum 72 700 forintig mindenki visszaigényelheti, aki még nem töltötte be a 35. életévét, vagy már betöltötte azt, de csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesül és 2018. január 1-jét követően szerzett

  • államilag elismert általános nyelvi vagy szaknyelvi komplex B2 típusú (középfokú) vagy komplex C1 típusú (felsőfokú) nyelvvizsgát,
  • komplex nyelvvizsgával egyenértékűvé egyesíthető középfokú vagy felsőfokú írásbeli és szóbeli részvizsgát,
  • emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgát, vagy
  • komplex nyelvvizsgának megfelelő, honosított nyelvvizsgát.
Ennek lépéseit ebben a cikkünkben írtuk le nektek:
    Hozzászólások

    Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

    Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

    Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

    A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

    Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

    Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

    „A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

    Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

    Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

    A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.