Két vármegye is megelőzte Budapestet a 2024-es angol idegen nyelvi kompetenciamérésen

Győr-Moson-Sopron és Zala vármegye több évfolyamon is jobban teljesített, mint Budapest a 2024-es angol kompetenciamérésen.

2024-ben több mint 584 ezer diák töltötte ki a digitális kompetenciamérést, aminek eredményeit a napokban tette közzé az Oktatási Hivatal. Az adatokból kiderült, hogy 9., 10. és 11. évfolyamon két vármegye is magasabb átlagpontszámot ért el angol nyelvből az országos és még a fővárosi átlagnál is.

11. évfolyam

Az országos átlag 1784 pont lett, míg a fővárosi diákok átlaga 1810 pont. A legjobb eredményt Győr-Moson-Sopron vármegye tanulói érték el 1830 átlagpontszámmal, őket Zala vármegye diákjai követték 1822 ponttal.

10. évfolyam

A középmezőnyben is hasonló tendencia figyelhető meg. Az országos átlag 1754 pont volt, Budapest 1782 ponttal teljesített, de Győr-Moson-Sopron vármegye 1802 ponttal, Zala vármegye pedig 1787 ponttal ismét előrébb végzett.

9. évfolyam

A kilencedik évfolyamon is a két vidéki vármegye bizonyult erősebbnek. Az országos átlag 1736 pont volt, Budapest ezzel szemben 1761 pontot ért el, míg Győr-Moson-Sopron 1768 ponttal, Zala vármegye pedig 1784 ponttal magasabb eredményt produkált.

Aggodalomra ad okot, hogy szövegértésből még a tavalyihoz képest is gyengébb eredmények születtek.

Mivel 2023-ban csak az alsóbb évfolyamokat vizsgálták idegen nyelvből, ezért nem tudjuk a középiskolai évfolyamok eredményeit összehasonlítani a korábbi évekkel. Viszont azt láthatjuk, hogy a 6-8. évfolyamon 2023-hoz képet, ha kicsivel is, de javult az országos átlag a tavalyi évben.

Az országos átlag angol idegen nyelvből 2023-ban:

  • 6. évfolyam: 1474 pont
  • 7. évfolyam: 1546 pont
  • 8. évfolyam: 1591 pont

Az országos átlag angol idegen nyelvből 2024-ben:

  • 6. évfolyam: 1480 pont
  • 7. évfolyam: 1553 pont
  • 8. évfolyam: 1595 pont
    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.