Két vármegye is megelőzte Budapestet a 2024-es angol idegen nyelvi kompetenciamérésen

Győr-Moson-Sopron és Zala vármegye több évfolyamon is jobban teljesített, mint Budapest a 2024-es angol kompetenciamérésen.

2024-ben több mint 584 ezer diák töltötte ki a digitális kompetenciamérést, aminek eredményeit a napokban tette közzé az Oktatási Hivatal. Az adatokból kiderült, hogy 9., 10. és 11. évfolyamon két vármegye is magasabb átlagpontszámot ért el angol nyelvből az országos és még a fővárosi átlagnál is.

11. évfolyam

Az országos átlag 1784 pont lett, míg a fővárosi diákok átlaga 1810 pont. A legjobb eredményt Győr-Moson-Sopron vármegye tanulói érték el 1830 átlagpontszámmal, őket Zala vármegye diákjai követték 1822 ponttal.

10. évfolyam

A középmezőnyben is hasonló tendencia figyelhető meg. Az országos átlag 1754 pont volt, Budapest 1782 ponttal teljesített, de Győr-Moson-Sopron vármegye 1802 ponttal, Zala vármegye pedig 1787 ponttal ismét előrébb végzett.

9. évfolyam

A kilencedik évfolyamon is a két vidéki vármegye bizonyult erősebbnek. Az országos átlag 1736 pont volt, Budapest ezzel szemben 1761 pontot ért el, míg Győr-Moson-Sopron 1768 ponttal, Zala vármegye pedig 1784 ponttal magasabb eredményt produkált.

Aggodalomra ad okot, hogy szövegértésből még a tavalyihoz képest is gyengébb eredmények születtek.

Mivel 2023-ban csak az alsóbb évfolyamokat vizsgálták idegen nyelvből, ezért nem tudjuk a középiskolai évfolyamok eredményeit összehasonlítani a korábbi évekkel. Viszont azt láthatjuk, hogy a 6-8. évfolyamon 2023-hoz képet, ha kicsivel is, de javult az országos átlag a tavalyi évben.

Az országos átlag angol idegen nyelvből 2023-ban:

  • 6. évfolyam: 1474 pont
  • 7. évfolyam: 1546 pont
  • 8. évfolyam: 1591 pont

Az országos átlag angol idegen nyelvből 2024-ben:

  • 6. évfolyam: 1480 pont
  • 7. évfolyam: 1553 pont
  • 8. évfolyam: 1595 pont
    Hozzászólások

    Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

    A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

    Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

    Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

    Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

    A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

    A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

    A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

    Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

    A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.