Mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsga között?

Míg az egynyelvű négy, addig a kétnyelvű nyelvvizsga szintenként öt készséget mér.

Az egynyelvű nyelvvizsga röviden összefoglalva azt jelenti, hogy a feladatlapon minden az adott célnyelven szerepel, beleértve a feladatleírást is, szóbeli nyelvvizsgán pedig a teremben folytatott minden kommunikációt.

Az Oktatási Hivatal (OH) Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja szerint az egynyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér:

  • beszédértés,
  • beszédkészség,
  • íráskészség és
  • írott szöveg értése.

A közvetítési készségeket ez a nyelvvizsga nem méri, ennek következtében ezek a készségek a vizsga végeredményét sem befolyásolják.

Erre a két nyelvvizsgára nem jár nyelvvizsga támogatás.

A kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább öt készséget mér:

  • beszédértés,
  • beszédkészség,
  • íráskészség,
  • írott szöveg értése és
  • közvetítési készségek.

Melyik nyelvvizsga ér többet?

Az OH szerint nincs különbség a két típus között, az értékét nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e a nyelvvizsga.

A hivatal továbbá összegyűjtötte azt is, hogy az országban hol vannak egynyelvű, általános nyelvvizsga-bizonyítványt adó akkreditált vizsgaközpontok. Ezt a listát itt tudjátok megnézni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.