"Máshogy éljük át a valóságot" - ezért érdemes nyelveket tanulni a népszerű magyar író szerint

Drága, időigényes, mégis páratlan tudást jelent. Dragomán György mini esszét írt arról, miért érdemes több nyelven beszélni.

  • Székács Linda

Megváltoztatja a gondolkodást, máshogy éljük meg a valóságot, a legegyszerűbb dolgokba is belesűrűsödik hirtelen az utazás élménye - többek között ezekről ír a nyelvtanulással és nyelvtudással kapcsolatban a közösségi oldalán megosztott mini esszéjében Dragomán György József Attila-díjas magyar író.

Egy angol barátom nemrég azt kérdezte, minek tanuljon meg bármilyen másik nyelvet, amikor Európában amúgy is mindenhol boldogul az anyanyelvével. Azt mondtam, hogy azért, mert a nyelvtanulás alapjaiban fogja megváltoztatni a gondolkodását. A folyamat persze lassú és nehéz, de az eredmény semmihez sem hasonlítható, olyan élmény, amit nem lehet elmesélni, mert nyelven túli, vagyis inkább nyelvek közötti élmény

- indítja az esszéjét, amiben hozzáteszi; ha képesek vagyunk egyszerre több nyelven gondolkodni, az nemcsak minket változtat meg, hanem a valóságot is.

Az Eduline-on korábban arról írtunk, hogy a legutóbbi áremelkedések miatt már alig találni olyan magyarországi komplex nyelvvizsgát, aminek az ára 60 ezer forint alatti. Maga a nyelvvizsga ugyanakkor a nyelvtanulás utolsó lépése: ahhoz, hogy valaki idáig eljusson, vagy olyan iskolába kell járnia, ahol hangsúlyos és alapos a nyelvoktatás, vagy pedig súlyos összegeket fordítania nyelvtanárra és/vagy nyelvtanfolyamokra.

Hogy mégis mindez miért éri meg, arról érdemes elolvasni Dragomán György teljes esszéjét:

 

Egy angol barátom nemrég azt kérdezte, minek tanuljon meg bármilyen másik nyelvet, amikor Európában amúgy is mindenhol...

Posted by Dragomán György on Thursday, March 6, 2025

Mindezek mellett pedig érdemes hozzátenni: bár a diplomához már nem minden esetben kell nyelvvizsga, nyelveket tanulni továbbra is megéri azoknak is, akik a felsőoktatásba készülnek, hiszen ez a felvételiben értékes pontokat érhet.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.