Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mutatjuk, melyek azok a nyelvvizsgák, amelyeket Magyarországon megszerezve a külföldi egyetemeken is elfogadnak.
A külföldi továbbtanulás egyik legfontosabb feltétele, hogy rendelkeznetek kell nemzetközi nyelvvizsgával. Ha angol nyelvű képzésre szeretnétek jelentkezni, akkor érdemes tudnotok, hogy az egyetemek általában az alábbi nyelvvizsgákat fogadják el:
Az IELTS és a Cambridge viszont hagyományos tantermi nyelvvizsgák, amiket Magyarországon a British Council szervez. A legtöbb egyetemen ezekből a C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgát kérik a jelentkezéshez. Emellett az IELTS nyelvvizsga érvényessége két évig tart.
Szintén két év után meg kell újítania a TOEFL nyelvvizsgát is. Ez egy online kitölthető, jellemzően négy-öt óra hosszúságú teszt, amit kifejezetten az egyetemi jelentkezéshez használhattok. A nyelvtudásotok szintjét ezt követően az elért pontok alapján határozzák meg:
Fontos azt is megjegyezni, hogy szakonként és intézményenként is változhat, hogy pontosan milyen nyelvvizsgát és annak milyen szintjét (B2, C1) fogadják el, ezért ennek minden esetben nézzetek utána az adott egyetem honlapján.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.