Kell nyelvvizsga az egyetemi diplomához?

Mutatjuk a szabályokat.

  • Tornyos Kata

2022 végén a felsőoktatási törvény módosításával a kormány azt is írásba foglalta, hogy többé - ellentétben az addig érvényben lévő szabályokkal - nem lesz központi feltétele a diplomaszerzésnek a legalább egy darab B2-es szintű nyelvvizsga. Azelőtt ugyanis csak azok az egyetemisták, főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik átmentek a záróvizsgán, emellett bemutatták a szakon előírt (alapszakokon legalább egy B2-es, komplex) nyelvvizsgát.

Az elfogadott módosítás szerint ekkor a kormány az egyetemek kezébe helyezte azt a döntést, hogy az általuk kiadott diplomákhoz kérnek-e nyelvvizsgát, vagy egyéb nyelvi mérést, az intézményeknek gondoskodnia kell a szaknyelvi oktatásról is. Az egyetemek által meghatározott nyelvi követelmény továbbra sem lehet magasabb, mint a korábban elvárt B2-es szint. Itt megnézhetitek, hogy mik a szabályok a nagyobb egyetemeken.

Egyre kevesebben tanulnak nyelveket

"A döntés miatt kevesebben járnak a nyelvviskolákba, illetve a tanulás motivációja is megváltozott. Többeknek már nem a nyelvvizsga megszerzése a fő céljuk, sem az egyetemi felvételi, hanem egyéb okokból iratkoznak be nyelvtanfolyamokra, például szükségük van rá a munkakörükből kifolyólag" – mondta a módosítás hatásáról Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.

122 885 - tíz évvel ezelőtt még ennyien próbáltak meg nyelvvizsga-bizonyítványt szerezni valamilyen idegen nyelvből, 2022-re viszont ez a szám 83 145 nyelvvizsgázóra csökkent. Ehhez képest még nagyobb visszaesést láthatunk a tavalyi évben, az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as nyelvvizsga-statisztikája szerint tavaly mindössze 66 307-en nyelvvizsgáztak Magyarországon.

2024-től máshogy számolják a felvételi pontokat: továbbra is 500 pontot szerezhetnek a diákok, de arról, hogy melyik szakhoz kérnek emelt szintű érettségit, vagy mire, mennyi többletpontot adnak, maguk dönthetnek az egyetemek:

 

 

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.