Az időhiány és az anyagi korlátok nagy hatással vannak a nyelvtanulásra

A tanulási nehézségek, a nyelvérzék hiánya és az időbeosztás problémái nehezítik leginkább a nyelvtanulást egy friss felmérés szerint.

  • Eduline/MTI

Az ALX Nyelviskola egy évig tartó kutatásában 3583 fő részvételével vizsgálta a nyelvtanulás motivációit, akadályait és céljait Magyarországon – derül ki az MTI-nek elküldött közleményükből. A felmérés alapján a legtöbben a munka és a szakmai előmenetel miatt tanulnak nyelveket. Sokan a nyelvvizsga megszerzéséért és a hobbijuk részeként tanulnak, mások pedig a régi tudás felfrissítését vagy a párkapcsolati szükségleteket  említették indokként.

Majdnem háromezren jelezték, hogy Magyarország földrajzi helyzetéből adódóan az angol nyelvet tartják a leghasznosabbnak, amit a német követ. A kitöltők között az angol nyelv a legnépszerűbb, míg a spanyol a második helyen áll.

A legnagyobb akadályok között az időhiány és az anyagi korlátok állnak, amelyek jelentősen befolyásolják a nyelvtanulási folyamatot. A nyelvtanulást a tanulási nehézségek, a nyelvérzék hiánya  és az időbeosztás problémái  nehezítik.

A felmérésből kiderült, hogy a résztvevők többsége a gördülékeny és magabiztos kommunikációt tűzte ki fő célul: "Ez azt mutatja, hogy a nyelvtanulás végső célja nem csak a nyelvi szabályok elsajátítása, hanem az, hogy a tanulók képesek legyenek hatékonyan kommunikálni a mindennapi helyzetekben. Az online tanulás terén az érthető magyarázatok, a tanárral való online konzultáció és a könnyedén használható platformok bizonyultak kulcsfontosságúnak a tanulók számára" – írják.

Az Oktatási Hivatal (OH) 2023-as nyelvvizsga-statisztikája szerint tavaly összesen 66 307-en nyelvvizsgáztak Magyarországon. Bár 2019 óta ez a szám évről évre csökken, ez még 2022-höz képest jelentős visszaesést jelent, ugyanis abban az évben még 83 145-en vizsgáztak. Az erről szóló cikkünket innen érhetitek el:

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.