Kevesebb mint tíz év alatt felére csökkent a nyelvvizsgázók száma

2023-ban mindössze 66 ezren jelentkeztek valamilyen nyelvvizsgára, és még kevesebben teljesítették sikeresen.

  • Székács Linda

Mindössze 50 886 sikeres nyelvvizsga született 2023-ban. Több mint tízezerrel kevesebb, mint 2022-ben, nagyjából kilencezerrel kevesebb, mint 2020-ban, a 2014-es adatokhoz képest (79 094) pedig majdnem harmincezerrel kevesebb, arról nem is beszélve, hogy a nyelvvizsgázók száma 9 év alatt nagyjából a felére csökkent. Míg 2014-ben összesen 122 885-en próbálkoztak valamilyen szinten és nyelven nyelvvizsgát tenni, 2023-ban már csak 66 014-en.

A legtöbben 2023-ban is angolból vizsgáztak, 53 566 jelentkező közül 38 908-an középfokon, 13 498-an felsőfokon, 1159-en pedig alapszinten. Sikeres angol nyelvvizsgát 41 864-en tettek.

A második legnépszerűbb nyelv 9692 vizsgázóval a német volt: 8156-an próbálkoztak középfokon, 1158-an felsőn, és mindössze 371-en alapfokon. Sikeres nyelvvizsgát németből 7031-en tettek. Ezt követi a spanyol, amiből 716-an jelentkeztek, majd a francia 536, és az olasz 518 jelentkezővel.

Frissítés (2024.02.12)

Az Oktatási Hivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint a 2023-as adatok egyelőre nem véglegesek, a tavalyi évben nyitott nyelvvizsga-anyakönyvek lezárása ugyanis még folyamatban van, így ez a szám folyamatosan nő, a honlapon elérhető statisztikák pedig folyamatosan frissülnek.

"A tavalyi év nyelvvizsga-statisztikái várhatóan 2024. áprilisától tekinthetők véglegesnek." - írják.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.