Kiderült: ennyien beszélnek idegen nyelveket Magyarországon

A legutóbbi népszámlálási adatok szerint megugrott az angolul beszélők száma.

Az elmúlt mintegy húsz évben rohamos léptékben emelkedett az angolul beszélők száma. Ezt jól alátámasztja, hogy 2001-ben a lakosság kevesebb mint 10 százaléka állította, hogy beszél angolul, ehhez képest 10 évvel később már 16 százalék volt ez az arány. A népszámlálás során pedig már a lakosok negyede, vagyis 2,4 milliónál is többen, állították azt, tudnak angolul - szúrta ki a hvg.hu.

Továbbra is angolul tudnak a legtöbben

A legnépszerűbb idegen nyelvek továbbra is az angol után:

  • német - 1,2 millió fő
  • az orosz - több mint kétszázezer fő
  • francia - 147 ezer
  • román  - 137 ezer fő

A növekvő tendencia biztató, de azért azt érdemes megjegyezni, hogy a kérdőív semmilyen módon nem definiálta mit tekint nyelvtudásnak. Ezen kívül a nyelvtudás szintjét semmilyen módon sem lehetett jelezni. Így könnyedén előfordulhat, hogy az önbevalláskor valaki túlértékeli saját magát. A nemzetközi felmérésék ugyanis évek óta arról számolnak, hogy a magyarok nem vagy alig beszélnek nyelvet. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban Magyarországon közel 58 százalék volt azoknak az aránya, akik semmilyen idegen nyelven sem tudtak megszólalni.

Milyen szinten  beszélnek a magyar diákok angolul, németül?

Érdemes megnézni a 2022-es kompetenciamérés eredményeit is, amelyet az Oktatási Hivatal még a nyáron tett közzé. Ennek keretében a matematika és szövegértés mellett diákok tudását a természettudományokból, a 6. és 8. osztályosokét pedig idegen nyelvekből; angolból vagy németből is felmérték, melyek célja annak a felmérése, hogy a tanulók elérik-e a tantervi követelményekben az egyes évfolyamok számára előírt Közös Európai Referenciakeret (KER) szerinti szinteket. Ez a 6. évfolyamon A1, 8. évfolyamon A2 szint, két tanítási nyelvű oktatásban pedig 6. évfolyamon A2, 8. évfolyamon pedig egy erős alapfokú tudásnak megfelelő B1-es szint.

Az eredmények alapján a 6. évfolyamon a tanulók 66,8%-a érte el az elvárt szintet, ami nagyjából megegyezik az elmúlt ével eredményeivel. A  tanulók 27,4%-a A1, 16,6%-a pedig A2 szinten teljesített, 22,8%-uk pedig még ennél is jobban, B1 szinten vagy fölötte teljesített. De nem rontottak nagyot a 8. évfolyamos tanulók sem, akiknek 59,4 %-a érte el a számukra előírt A2 szintet, ami szintén nagyjából megegyezik a 2015 és 2021 közötti 50 és 75 százalék között mozgó aránnyal. 15,7%-uk  A2 szinten, 43,7% pedig B1 szinten vagy fölötte teljesített.

Németből viszont már közel sem lettek ennyire  jók az eredmények. Ebből az idegen nyelvből a hatodik osztályos tanulók mindössze 30%-a teljesített A1 szinten, 11,2%-uk pedig A2 szinten, ennél jobban viszont csak 2,1 százalékuk, míg a 8. évfolyamon a mérésen részt vevő tanulók 74%-a nem érte el az előírt A2 szintet. Ezt mindössze 18,5 százalékuknak sikerült, 7,5% pedig B1 szinten vagy efölött teljesített.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu