A külföldi egyetemen való továbbtanulás egyik legfontosabb feltétele a megfelelő szintű angol nyelvtudás, amit nyelvvizsga bizonyítvánnyal kell igazolnotok. Nem mindegy viszont, hogy milyennel.
TOEFL (Test of English as a Foreign Language), IELTS (International English Language Testing System), vagy Cambridge - általában ezeket a nyelvvizsgákat kérik és fogadják el a hozzájuk jelentkező, más országból érkező hallgatóktól a külföldi egyetemek.
Annak, hogy pontosan melyik nyelvvizsgát fogadják, és milyen eredményt kell elérnetek a jelentkezéshez, az adott egyetem honlapján találtok információkat, de a legnépszerűbb brit, holland és dán egyetemeknek általában bármelyik megfelel, míg a TOEFL vizsgáját többnyire az amerikai egyetemek kérik.
Miből áll a vizsga?
Az összes nyelvvizsga négy modul alapján méri a nyelvtudást, ez a
Míg azonban a legtöbb nyelvvizsga egész életetekben igazolja a nyelvtudást, a TOEFL mindössze két évig érvényes. Ez ugyanis egy online kitölthető, jellemzően négy-öt óra hosszúságú teszt, amit kifejezetten az egyetemi jelentkezéshez haszálhattok. A nyelvtudásotok szintjét ezt követően az elért pontok alapján határozzák meg. A 47-65 pont B1-es, a 66-82 pontos eredmény B2-es, 82 pont feletti vizsga pedig C1-es szintű, felsőfokú nyelvvizsgát ér.
Az IELTS és a Cambridge viszont hagyományos tantermi nyelvvizsgák, amiket Magyarországon a British Council szervez. A legtöbb egyetemen ezekből a C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgát kérik a jelentkezéshez.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
