A külföldi egyetemen való továbbtanulás egyik legfontosabb feltétele a megfelelő szintű angol nyelvtudás, amit nyelvvizsga bizonyítvánnyal kell igazolnotok. Nem mindegy viszont, hogy milyennel.
TOEFL (Test of English as a Foreign Language), IELTS (International English Language Testing System), vagy Cambridge - általában ezeket a nyelvvizsgákat kérik és fogadják el a hozzájuk jelentkező, más országból érkező hallgatóktól a külföldi egyetemek.
Annak, hogy pontosan melyik nyelvvizsgát fogadják, és milyen eredményt kell elérnetek a jelentkezéshez, az adott egyetem honlapján találtok információkat, de a legnépszerűbb brit, holland és dán egyetemeknek általában bármelyik megfelel, míg a TOEFL vizsgáját többnyire az amerikai egyetemek kérik.
Miből áll a vizsga?
Az összes nyelvvizsga négy modul alapján méri a nyelvtudást, ez a
Míg azonban a legtöbb nyelvvizsga egész életetekben igazolja a nyelvtudást, a TOEFL mindössze két évig érvényes. Ez ugyanis egy online kitölthető, jellemzően négy-öt óra hosszúságú teszt, amit kifejezetten az egyetemi jelentkezéshez haszálhattok. A nyelvtudásotok szintjét ezt követően az elért pontok alapján határozzák meg. A 47-65 pont B1-es, a 66-82 pontos eredmény B2-es, 82 pont feletti vizsga pedig C1-es szintű, felsőfokú nyelvvizsgát ér.
Az IELTS és a Cambridge viszont hagyományos tantermi nyelvvizsgák, amiket Magyarországon a British Council szervez. A legtöbb egyetemen ezekből a C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgát kérik a jelentkezéshez.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
