Külföldi továbbtanulást terveztek? Erre mindenképp szükségetek lesz

A külföldi egyetemen való továbbtanulás egyik legfontosabb feltétele a megfelelő szintű angol nyelvtudás, amit nyelvvizsga bizonyítvánnyal kell igazolnotok. Nem mindegy viszont, hogy milyennel.

  • Székács Linda

TOEFL (Test of English as a Foreign Language), IELTS (International English Language Testing System), vagy Cambridge - általában ezeket a nyelvvizsgákat kérik és fogadják el a hozzájuk jelentkező, más országból érkező hallgatóktól a külföldi egyetemek.

Annak, hogy pontosan melyik nyelvvizsgát fogadják, és milyen eredményt kell elérnetek a jelentkezéshez, az adott egyetem honlapján találtok információkat, de a legnépszerűbb brit, holland és dán egyetemeknek általában bármelyik megfelel, míg a TOEFL vizsgáját többnyire az amerikai egyetemek kérik.

Miből áll a vizsga?

Az összes nyelvvizsga négy modul alapján méri a nyelvtudást, ez a

  • hallott szöveg értése,
  • az olvasott szövegértés,
  • az íráskészség
  • és a beszéd.

Míg azonban a legtöbb nyelvvizsga egész életetekben igazolja a nyelvtudást, a TOEFL mindössze két évig érvényes. Ez ugyanis egy online kitölthető, jellemzően négy-öt óra hosszúságú teszt, amit kifejezetten az egyetemi jelentkezéshez haszálhattok. A nyelvtudásotok szintjét ezt követően az elért pontok alapján határozzák meg. A 47-65 pont B1-es, a 66-82 pontos eredmény B2-es, 82 pont feletti vizsga pedig C1-es szintű, felsőfokú nyelvvizsgát ér.

Az IELTS és a Cambridge viszont hagyományos tantermi nyelvvizsgák, amiket Magyarországon a British Council szervez. A legtöbb egyetemen ezekből a C1-es, vagyis felsőfokú nyelvvizsgát kérik a jelentkezéshez.

 

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.