Pedig 58 diák már kipróbálhatta, a programért felelő miniszteri biztos pedig három éven keresztül havi bruttó 500 ezer forintot kapott.
Már az érettségi és a ballagás előtt áll az a kilencedikes évfolyam, akiket elsőként érinthetett volna Orbán Viktor 2019-es ígérete, a Külföldi Nyelvoktatási Program. A magyar diákoknak ingyenesen biztosított, kéthetes külföldi nyelvkurzusokat ígérő programot az elmúlt négy és fél évben sem sikerült elindítani, melynek oka a hvg.hu szerint elsősorban a pénzhiány.
A program keretein belül a 9. és a 11. évfolyamon tanulók a nyári szünetben két hétre egy külföldi nyelviskolába utazhattak volna az Egyesült Királyságba, Írországba, Máltára, Németországba, Ausztriába, Franciaországba vagy Kínába. Egy diák tehát a középiskolai évei alatt kétszer is részesülhetett volna a programban, ami a tervek szerint 2020 nyarán indult volna először, és amit akkor a koronavírus-járvány miatt érthető okokból elhalasztottak, és ami azóta sem - a kormány szerint jelenleg az orosz-ukrán háború miatt - nem kezdődött el.
Pedig az Erasmusért is felelő Tempus Közalapítvány szerint minden készen áll a starthoz, a halasztás egyedül az Egyesült Királyság esetében lenne indokolt, ami 2020. január 31-én hivatalosan is kilépett az Európai Unióból. A többi célország azonban még így is a diákok rendelkezésére állna.
A lap szerint a hivatalos ok inkább a pénzhiány lehet. A hvg ugyanis már az ígéret elhangzásakor kiszámolta, hogy a megvalósításhoz évi mintegy 90 milliárd forintra lenne szükség, azonban a kormány már 2019-ben is csak évi 70 milliárd forinttal számolt, de ennek is csak a felét, 34,3 milliárd forintot különítettek el a 2020-as büdzsében, amit végül átcsoportosítottak a járvány kezelésére, és az elkülönített pénzeket azóta is rendre átcsoportosítják.
Pedig az előkészületekre már eddig is több mint 1,5 milliárd forintnyi közpénzt költöttek el.
Az évi 140 ezer diákot érintő programot pedig már tesztelték is, korábban 58 diák próbálhatta ki, hogy milyen lenne, ha megvalósulna.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
