Borsos ára lett a különóráknak, ennyit kell most fizetni értük

A szakemberek korábban nem találkoztak ilyen szintű drágulással.

Az óradíjak tantárgytól függetlenül átlagosan 5-6 ezer forint körül mozognak a magánórákon, de van olyan tanár, aki 8-12 ezer forintot is elkér óránként. Ezek a tanárok általában magasabb szintű, egyetemi-vagy fejlesztő órákat tartanak, esetleg a tantárgyat valamilyen idegennyelven oktatják - nyilatkozta a Pénzcentrumnak Akhinszky Norbert, a Tanárbázis.hu vezetője, aki szerint átlagosan 20- 30 százalékkal emelkedett a magánórák ára, de a 40-50 százalékos drágulás sem ritka. Főleg azok a magántanárok növelték nagyobb mértékben az áraikat, akik korábban 2500-3000 forintért vállaltak korrepetálást.

 

Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta, hogy a nyelviskolák is emeltek az áraikon, nagyjából 15 százalékot. A drágulást nemcsak a megélhetési-és munkaerő költségek növekedése okozta az elnök szerint, hanem a kata megszüntetése is. Az áremelkedés, bár ha nem is túl kellemes, az ügyfelek elfogadták. Légrádi úgy látja, hogy óradíjak tekintetében nincsen nagy különbség a főváros és a vidék között. Az árak nagyjából egységesek.

Az, hogy a nyelvtanulást ki fizeti, viszont sokat változott a covid óta. Egyre népszerűbb a vállalati nyelvoktatás. Tehát aki korábban magánúton tanult nyelvet, most sok esetben ingyen jár, mert a cég, ahol dolgozik, egyfajta pluszjuttatásként állja a költségeket.

Nem csak a nyelvtanulás, hanem a nyelvvizsgázás költségei is emelkedtek az utóbbi években. Többször is beszámoltunk már róla, hogy az elmúlt 1-1,5 évben drasztikusan nagyot drágultak a nyelvvizsgák árai. Az első áremelésre jellemzően 2022 júliusában került sor, akkor a katatörvény miatt, ami többnyire vizsgánként néhány ezer forintot jelentett. Ezt követte a "rezsipánik", ami miatt az őszi/téli hónapokban a központok többsége ismét áremelésre kényszerült, 2023 tavaszán pedig az infláció tolta még feljebb az árakat, így azok egy év alatt körülbelül 43 százalékkal emelkedtek.

Ebben a cikkünkben olvashattok arról, hogyan igényelhetitek vissza a nyelvvizsgátok árát.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.