A szakemberek korábban nem találkoztak ilyen szintű drágulással.
Az óradíjak tantárgytól függetlenül átlagosan 5-6 ezer forint körül mozognak a magánórákon, de van olyan tanár, aki 8-12 ezer forintot is elkér óránként. Ezek a tanárok általában magasabb szintű, egyetemi-vagy fejlesztő órákat tartanak, esetleg a tantárgyat valamilyen idegennyelven oktatják - nyilatkozta a Pénzcentrumnak Akhinszky Norbert, a Tanárbázis.hu vezetője, aki szerint átlagosan 20- 30 százalékkal emelkedett a magánórák ára, de a 40-50 százalékos drágulás sem ritka. Főleg azok a magántanárok növelték nagyobb mértékben az áraikat, akik korábban 2500-3000 forintért vállaltak korrepetálást.
Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta, hogy a nyelviskolák is emeltek az áraikon, nagyjából 15 százalékot. A drágulást nemcsak a megélhetési-és munkaerő költségek növekedése okozta az elnök szerint, hanem a kata megszüntetése is. Az áremelkedés, bár ha nem is túl kellemes, az ügyfelek elfogadták. Légrádi úgy látja, hogy óradíjak tekintetében nincsen nagy különbség a főváros és a vidék között. Az árak nagyjából egységesek.
Az, hogy a nyelvtanulást ki fizeti, viszont sokat változott a covid óta. Egyre népszerűbb a vállalati nyelvoktatás. Tehát aki korábban magánúton tanult nyelvet, most sok esetben ingyen jár, mert a cég, ahol dolgozik, egyfajta pluszjuttatásként állja a költségeket.
Nem csak a nyelvtanulás, hanem a nyelvvizsgázás költségei is emelkedtek az utóbbi években. Többször is beszámoltunk már róla, hogy az elmúlt 1-1,5 évben drasztikusan nagyot drágultak a nyelvvizsgák árai. Az első áremelésre jellemzően 2022 júliusában került sor, akkor a katatörvény miatt, ami többnyire vizsgánként néhány ezer forintot jelentett. Ezt követte a "rezsipánik", ami miatt az őszi/téli hónapokban a központok többsége ismét áremelésre kényszerült, 2023 tavaszán pedig az infláció tolta még feljebb az árakat, így azok egy év alatt körülbelül 43 százalékkal emelkedtek.
Ebben a cikkünkben olvashattok arról, hogyan igényelhetitek vissza a nyelvvizsgátok árát.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
