Megszólalt a minisztérium: mindenki megkapja a diplomáját, aki 2021 augusztusa óta végzett

Akik 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat - mondta a felsőoktatási államtitkár az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításának csütörtöki parlamenti vitájában.

  • Eduline/MTI

Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást

György László innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár azt mondta: a nyelvvizsga-követelmények enyhítéséről is szóló törvényjavaslat (amelyről itt írtunk) "régóta húzódó problémát kezel", a diplomához kötött kötelező nyelvvizsga ugyanis egyedi magyar szabályozás volt, máshol nincsen hasonló az Európai Unióban.

A kormány azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy a felsőoktatási intézmények dönthessenek a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról.

Az államtitkár szerint nem kérdés, hogy az idegen nyelv ismerete szükséges egy felsőfokú végzettséggel rendelkező számára, de a kormány álláspontja az, hogy az oklevélszerzésnek a középfokú nyelvvizsgához történő "mechanikus hozzákötése" nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az államtitkár jelezte azt is: a koronavírus-járvány idején a nyelvvizsga-amnesztia hatására több mint 140 ezer diplomát adtak ki, amely megfelelt a munkaerőpiac elvárásainak, a munkáltatók ugyanis nyelvi kompetenciát várnak el, nem nyelvvizsgát.

Az idén végzettek megkapják a diplomájukat - nyelvvizsga nélkül is

Az új szabályozás bevezetése felmenő rendszerben történik, de arra is módja van a felsőoktatási intézménynek, hogy a már a képzésben résztvevő hallgató tantervét kiegészítse idegen nyelvi képzéssel. A képzésüket befejezett hallgatók, amennyiben 2021. augusztus 31-e után államvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat - ismertette.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.