Több népszerű nyelvvizsgaközpont is emelt az árakon az elmúlt hónapokban, jellemzően 5-7 ezer forinttal kell többet fizetni a komplex vizsgákért, mint korábban. Az ok a kata szabályainak átírás, amely a nyelvoktatási piacon dolgozó tanárokat és vizsgáztatókat is érzékenyen érintette. A drágulásnak ráadásul még nincs vége, az Eduline-nak nyilatkozó szakember azzal számol, hogy a rezsiköltségek megugrása miatt az év végén újabb 15 százalékkal kell majd emelni a vizsgadíjakat.
"Mivel a nyelvvizsgáztatás nagyon nagy mértékben támaszkodik a másodállásban vizsgáztatást vállaló nyelvtanárok tevékenységére, a kata megszüntetése pedig minimum 30 százalékos adóemelkedést jelent számukra, ha ugyanazt a jövedelmet szeretnék megkeresni, amit korábban, akkor 30 százalékkal magasabb díjakat kell számlázniuk. Ezt kompenzálja a jellemzően 15 százalék körüli vizsgadíjemelés" - mondta az Eduline-nak Rozgonyi Zoltán, az Euroexam Nyelvvizsaközpont vezetője, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
Az elmúlt hónapokban három népszerű nyelvvizsgaközpont is emelt az árain, jellemzően 5-7 ezer forinttal drágultak az Origó, az Euroexam és a LanguageCert rész- és komplex nyelvvizsgái. Az Origó Nyelvi Centrum például még július végén emelt az árakon – míg korábban 35 ezer forintba került egy komplex B2-es, vagyis középfokú nyelvvizsga, addig most már 40 500 forint. A nemzetközileg akkreditált LanguageCert augusztus 1-jétől módosított az árain. 7000 forinttal drágultak a középfokú írásbeli és a szóbeli vizsgák, amelyek így 25 900 helyett 32 900 forintba kerülnek. Az Euroexamnél 7000 forinttal emelkedett a komplex nyelvvizsga ára (39 500 forintról 46 500 forintra).
Rozgonyi Zoltán szerint az áremelésre főként azért volt szükség, hogy megtartsák a katamódosítás miatt nehéz helyzetbe került tanárokat, és a vizsgaközpontok, nyelviskolák továbbra is gondtalanul működhessenek. Emelniük kellett az ott dolgozó pedagógusok bérét, akik a korábbi, havi 50 ezer forintos kata helyett átalányadó fizetésére kényszerülnek, ami ennek az összegnek a többszöröse is lehet.
Újabb 15 százalékos emelés jöhet
Bár úgy tűnik, hogy a körülbelül 15 százalékos áremelés a vizsgáztatók bérigényeit egyelőre fedezik, a megugró energiaköltségeket még nem. Rozgonyi Zoltán szerint legkésőbb év végén újabb, hasonló mértékű áremelkedés várható. Egész egyszerűen azért, mert a nyelvoktatással, nyelvvizsgáztatással foglalkozó intézmények máshogy nem tudják fedezni a költségeiket.
"A rezsidíjak növekedése minden székhellyel, irodával, ügyfélszolgálattal rendelkező vállalkozást érint, márpedig a vizsgázókat ki kell szolgálni nem csak a vizsga során, hanem azt megelőzően is" - emelte ki az Euroexam vezetője.
Nem számítanak jelentős visszaesésre
Bár a nyelvvizsgaközpont vezetője szerint a körülbelül 35-45 ezer forintos komplex vizsgadíjak elsőre magasnak tűnnek, a vizsgaköltség valójában elenyésző összeg ahhoz képest, amennyit a tanulók nyelvkurzusokra, nyelviskolákra és magántanárokra költenek.
"A vizsgára készülő tanulók nagy többsége sajnos mind a mai napig nem a közoktatásban szerzi meg azt a tudást, amire a nyelvvizsgához szükségük van. Hanem magánúton. Ennek a költsége nagyjából 1:10-hez aránylik a vizsga költségéhez. Mire valaki eljut a 40 ezer forintos nyelvvizsgáig, addigra akár 500 ezer forintnál is járhatnak a nyelvtanulás költségei" - részletezte Rozgonyi Zoltán, hozzátéve: hosszú távon a nyelvtanulás költségei ráadásul mindig megtérülnek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
