Tizenöt évre visszamenőleg mindenki megkapta a diplomáját nyelvvizsga nélkül. Azok is, akik ugyanakkor kezdték az egyetemet, mint a 2022-ben végzők, csak éppen hároméves képzést választottak – írják azok az egyetemisták, akik azt szeretnék elérni, hogy idén is legyen nyelvvizsga-amnesztia.
Néhány nap alatt több ezren írták alá azt a petíciót, amelyet idén diplomázó egyetemisták indítottak. Azt szeretnék elérni, hogy 2020 és 2021 után idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól a végzősök.
Azt írják, 2005 óta kötelező a diplomához a nyelvvizsga, de az „amnesztia” miatt tizenöt évre visszamenőleg mindenki megkapta a diplomáját nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül is. Azok is felmentést kaptak, akik ugyanakkor kezdték el az egyetemet, főiskolát, mint az idén végzők, de nem 7 vagy 8 féléves képzést választottak, hanem 6 félévest.
Ezért azt kérik, hogy a 2022-ben is legyen könnyítés. A petíciót eddig 5500-an írták alá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
