Az egyesület szerint más okok állnak a nyelvvizsga nélkül egyetemet végzők magas száma mögött, a tavaszi vizsgaszezonban pedig nem szereznek kevesebben bizonyítványt, mint korábban.
2021. május végére várhatóan megközelíti a nyelvvizsgázók száma 60 000 főt, ez pedig csak minimális, a demográfiai változásokkal arányos csökkenést jelent a 2018 és 2019-es év számaihoz képest
- írja friss közleményében a Nyelvtudásért Egyesület, melyet a tegnapi hírre reagálva adtak ki. Az Eduline írta meg, hogy akár 25 ezer diploma is benn ragadhat, ha a szaktárca nem ad idén is nyelvvizsga-amnesztiát azoknak az egyetemi végzősöknek, akik a bizonyítvány hiányában nem kaphatják meg az oklevelüket.
Az egyesület közleményben kiemeli, 2020 szeptemberétől nyolc nyelvvizsgaközpontban vannak online vizsgalehetőségek, sőt a nagyobb vizsgaközpontok többletvizsganapokat is beiktattak, hogy ki tudják szolgálni a megnövekedett nyelvvizsgaszerzési igényt.
A járványhelyzet óriási kihívást jelent az egész oktatási rendszernek és több százezer tanulónak, ugyanakkor a Nyelvtudásért Egyesület szerint az online oktatáshoz alighanem az egyetemisták alkalmazkodtak legkönnyebben - így talán nekik jelenti a legkisebb kihívást az online bizonyítványszerzés.
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a HÖOK azzal tud sikeresen hozzájárulni a hallgatók nyelvtudásának javításához, "ha segít felmérni, hogy az egyetemek többségében a 3-5 éves képzés során miért hiányzik teljesen az idegen nyelv használata, miért nem jelenik meg követelményként idegen nyelvű szakirodalom akár csak elemi szintű feldolgozása sem."
Amíg ez nem történik meg, addig végzősök tömege nemcsak nyelvvizsga nélkül, de évekig elhanyagolt, erodálódott nyelvtudással fejezi be tanulmányait.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
