Nyelvtudásért Egyesület: elsősorban nem a nyelvvizsgamentesség jelentene megoldást a végzős egyetemistáknak

Az egyesület szerint más okok állnak a nyelvvizsga nélkül egyetemet végzők magas száma mögött, a tavaszi vizsgaszezonban pedig nem szereznek kevesebben bizonyítványt, mint korábban.

  • Csik Veronika

2021. május végére várhatóan megközelíti a nyelvvizsgázók száma 60 000 főt, ez pedig csak minimális, a demográfiai változásokkal arányos csökkenést jelent a 2018 és 2019-es év számaihoz képest

- írja friss közleményében a Nyelvtudásért Egyesület, melyet a tegnapi hírre reagálva adtak ki. Az Eduline írta meg, hogy akár 25 ezer diploma is benn ragadhat, ha a szaktárca nem ad idén is nyelvvizsga-amnesztiát azoknak az egyetemi végzősöknek, akik a bizonyítvány hiányában nem kaphatják meg az oklevelüket.

Az egyesület közleményben kiemeli, 2020 szeptemberétől nyolc nyelvvizsgaközpontban vannak online vizsgalehetőségek, sőt a nagyobb vizsgaközpontok többletvizsganapokat is beiktattak, hogy ki tudják szolgálni a megnövekedett nyelvvizsgaszerzési igényt.

A járványhelyzet óriási kihívást jelent az egész oktatási rendszernek és több százezer tanulónak, ugyanakkor a Nyelvtudásért Egyesület szerint az online oktatáshoz alighanem az egyetemisták alkalmazkodtak legkönnyebben - így talán nekik jelenti a legkisebb kihívást az online bizonyítványszerzés.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint a HÖOK azzal tud sikeresen hozzájárulni a hallgatók nyelvtudásának javításához, "ha segít felmérni, hogy az egyetemek többségében a 3-5 éves képzés során miért hiányzik teljesen az idegen nyelv használata, miért nem jelenik meg követelményként idegen nyelvű szakirodalom akár csak elemi szintű feldolgozása sem."

Amíg ez nem történik meg, addig végzősök tömege nemcsak nyelvvizsga nélkül, de évekig elhanyagolt, erodálódott nyelvtudással fejezi be tanulmányait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.