Idén sem mennek külföldre a nyelvtanulók - még egy évvel elhalasztják a nyelvtanulási programot

2022-re halasztotta a kormány a 9. és 11. évfolyamosok kéthetes külföldi nyelvtanulási utazásait.

  • Csik Veronika

A kormány úgy döntött, hogy a járványügyi helyzetre való tekintettel a programot csak 2022-ben indítja el

– válaszolta az Index kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Arra egyenlőre nem kaptak választ, milyen feltételekhez lesz kötve a részvétel, és hogy pontosan mely költségeket fedezik majd.

Tavaly is ez volt

2020. március 12-én jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy egy évvel elhalasztja a kormány a Külföldi Nyelvtanulási Programot.

Tavaly már lehetett jelentkezni, de végül nem lett semmi. Az angolnyelvű képzések Angliában, Írországban és Máltán voltak választhatók, német nyelvterületen Ausztria és Németország kínált volna tanfolyamokat, emellett Franciaországba is utazhattak volna a diákok. Az eredeti tervek szerint délelőttönként nyelvi kurzusokon, délután, valamint hétvégén egyéb programokon vettek volna részt, a szállást pedig családok biztosították volna annak érdekében, hogy a nyelvtanulás még hatékonyabb legyen.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.