2022-re halasztotta a kormány a 9. és 11. évfolyamosok kéthetes külföldi nyelvtanulási utazásait.
A kormány úgy döntött, hogy a járványügyi helyzetre való tekintettel a programot csak 2022-ben indítja el
– válaszolta az Index kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Arra egyenlőre nem kaptak választ, milyen feltételekhez lesz kötve a részvétel, és hogy pontosan mely költségeket fedezik majd.
Tavaly is ez volt
2020. március 12-én jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy egy évvel elhalasztja a kormány a Külföldi Nyelvtanulási Programot.
Tavaly már lehetett jelentkezni, de végül nem lett semmi. Az angolnyelvű képzések Angliában, Írországban és Máltán voltak választhatók, német nyelvterületen Ausztria és Németország kínált volna tanfolyamokat, emellett Franciaországba is utazhattak volna a diákok. Az eredeti tervek szerint délelőttönként nyelvi kurzusokon, délután, valamint hétvégén egyéb programokon vettek volna részt, a szállást pedig családok biztosították volna annak érdekében, hogy a nyelvtanulás még hatékonyabb legyen.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
