Mikor ingyenes az első nyelvvizsga?

Az első nyelvvizsgátok előtt álltok, de meglepve tapasztaljátok, hogy minden vizsgaközpontnál fizetnetek kell a vizsgáért, pedig elvileg az első ingyenes? A nyelvvizsga ingyenesség nem egészen így működik. Mutatjuk a szabályokat.

  • Eduline

Úgy tudtam, hogy az első próbálkozás minden nyelvvizsgánál ingyenes, de mikor jelentkezni akartam a komplex vizsgára, akkor több tízezer forintot írt ki. Több vizsgaközpontot is megnéztem és mindenhol ugyanez volt a helyzet. Most akkor tényleg fizetnem kell a nyelvvizsgáért?

A válasz: igen. Ugyanis nem a próbálkozás, hanem az első sikeres vizsga ingyenes. Tehát mindenképpen be kell fizetnetek a nyelvvizsga díját, ha pedig nem sikerül, akkor nem is kapjátok vissza az összeget.

Az is nagyon fontos, hogy az első sikeres komplex nyelvvizsga díját csak akkor igényelhetitek vissza, ha a nyelvvizsga-bizonyítványban megjelölt vizsganapon – egyesíteni kívánt részvizsgák esetén a második sikeres részvizsgáról kiállított bizonyítványon megadott vizsganapon – még nem töltöttétek be a 35. életéveteket. A visszaigénylésre a nyelvvizsga-bizonyítvány kiállításának a napjától számítva egy éven belül van lehetőségetek. Ha a szóbelit és az írásbelit külön-külön teszitek le és egyesítitek őket, akkor a második részvizsga napját kell figyelembe venni.

Mekkora összeget kaphattok vissza?

A támogatás maximuma mindig a díjfizetés időpontjában érvényes minimálbér 25 százalékának megfelelő összeg. Ez 2019-es vizsga, illetve honosítás esetén 37 250 forint, 2020-as befizetés esetén pedig legfeljebb 40 250 forint támogatást jelent. Egyesíthető részvizsgák esetén a második sikeres részvizsga díjának megfizetésekor érvényes minimálbér számít.

Hogyan igényelhetitek a visszatérítést?

A nyelvvizsga-díj visszaigénylés több lépésből áll. Ezekről itt írtunk részletesebben.

Jelentősen visszaesett a nyelvvizsgázók száma 2020 első félévében

2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak. Ez a szám több tízezerrel kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest. Megnéztük, milyen szinten születettek ezek a nyelvvizsgák, illetve azt is, mely nyelvek voltak a legnépszerűbb nyelvek. Mutatjuk a statisztikákat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.