Jelentősen visszaesett a nyelvvizsgázók száma 2020 első félévében

2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak. Ez a szám több tízezerrel kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest. Megnéztük, milyen szinten születettek ezek a nyelvvizsgák, illetve azt is, mely nyelvek voltak a legnépszerűbb nyelvek. Mutatjuk a statisztikákat.

  • Eduline

Míg 2018 első félévében összesen 76 431-en, 2019 első félévében pedig  75 849-en nyelvvizsgáztak, addig az idei év ugyanezen időszakában mindössze  44 693 nyelvvizsga született - derül ki a nyak.hu statisztikáiból.

Talán nem meglepő, de 2020 első félévében is angolból tettek a legtöbben nyelvvizsgát - összesen 33 111-en. A második legnépszerűbb nyelv még mindig a német. Bár ezt jóval kevesebben, összesen 8394-en választották. Ezt követte a spanyol, az eszperantó és a francia nyelv - 565, 559 és 511 vizsgázóval. Valamivel kevesebb - pontosan 429 - nyelvvizsga született cigány (lovári) nyelvből, de olaszból és oroszból is vizsgáztak néhány százan - előbbiből 366-an, utóbbiból 234-en. A többi nyelvet már elenyészően választották.

A vizsga szintjét tekintve 1649-en alapfokú, 35 305-en középfokú, 7733-an pedig felsőfokú vizsgát tettek. Egy évvel korábban ilyenkor 3293 alapfokú, 61 493 középfokú és 11 033 felsőfokú vizsga született. De 2018 első félévében is a tavalyihoz hasonlóak voltak a számok: 4014-en szereztek alapfokú, 61 833-an középfokú, 10 545-en pedig felsőfokú vizsgát.

Nemzetközi vagy Magyarországon akkreditált nyelvvizsgát tennétek továbbtanulás vagy munka miatt? Itt megnézhetitek azoknak a nyelvvizsgáknak a listáját, amiket elfogadnak a felvételihez. Arról pedig, hogy mennyit kell félretennetek a fővárosban és vidéken egy-egy magánórára, ha tanárral készülnétek a nyelvvizsgára, itt írtunk részletesebben.

Nyelvvizsga érvényesség és hitelesség: mi a szabály?

Olvasónk azt kérdezte, hogy a frissen szerzett nyelvvizsgája meddig lesz érvényes.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.