Jelentősen visszaesett a nyelvvizsgázók száma 2020 első félévében

2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak. Ez a szám több tízezerrel kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest. Megnéztük, milyen szinten születettek ezek a nyelvvizsgák, illetve azt is, mely nyelvek voltak a legnépszerűbb nyelvek. Mutatjuk a statisztikákat.

  • Eduline

Míg 2018 első félévében összesen 76 431-en, 2019 első félévében pedig    75 849-en nyelvvizsgáztak, addig az idei év ugyanezen időszakában mindössze    44 693 nyelvvizsga született - derül ki a nyak.hu statisztikáiból.

Talán nem meglepő, de 2020 első félévében is angolból tettek a legtöbben nyelvvizsgát - összesen 33 111-en. A második legnépszerűbb nyelv még mindig a német. Bár ezt jóval kevesebben, összesen 8394-en választották. Ezt követte a spanyol, az eszperantó és a francia nyelv - 565, 559 és 511 vizsgázóval. Valamivel kevesebb - pontosan 429 - nyelvvizsga született cigány (lovári) nyelvből, de olaszból és oroszból is vizsgáztak néhány százan - előbbiből 366-an, utóbbiból 234-en. A többi nyelvet már elenyészően választották.

A vizsga szintjét tekintve 1649-en alapfokú, 35 305-en középfokú, 7733-an pedig felsőfokú vizsgát tettek. Egy évvel korábban ilyenkor 3293 alapfokú, 61 493 középfokú és 11 033 felsőfokú vizsga született. De 2018 első félévében is a tavalyihoz hasonlóak voltak a számok: 4014-en szereztek alapfokú, 61 833-an középfokú, 10 545-en pedig felsőfokú vizsgát.

Nemzetközi vagy Magyarországon akkreditált nyelvvizsgát tennétek továbbtanulás vagy munka miatt? Itt megnézhetitek azoknak a nyelvvizsgáknak a listáját, amiket elfogadnak a felvételihez. Arról pedig, hogy mennyit kell félretennetek a fővárosban és vidéken egy-egy magánórára, ha tanárral készülnétek a nyelvvizsgára, itt írtunk részletesebben.

Nyelvvizsga érvényesség és hitelesség: mi a szabály?

Olvasónk azt kérdezte, hogy a frissen szerzett nyelvvizsgája meddig lesz érvényes.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.