Jelentősen visszaesett a nyelvvizsgázók száma 2020 első félévében

2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak. Ez a szám több tízezerrel kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest. Megnéztük, milyen szinten születettek ezek a nyelvvizsgák, illetve azt is, mely nyelvek voltak a legnépszerűbb nyelvek. Mutatjuk a statisztikákat.

  • Eduline

Míg 2018 első félévében összesen 76 431-en, 2019 első félévében pedig  75 849-en nyelvvizsgáztak, addig az idei év ugyanezen időszakában mindössze  44 693 nyelvvizsga született - derül ki a nyak.hu statisztikáiból.

Talán nem meglepő, de 2020 első félévében is angolból tettek a legtöbben nyelvvizsgát - összesen 33 111-en. A második legnépszerűbb nyelv még mindig a német. Bár ezt jóval kevesebben, összesen 8394-en választották. Ezt követte a spanyol, az eszperantó és a francia nyelv - 565, 559 és 511 vizsgázóval. Valamivel kevesebb - pontosan 429 - nyelvvizsga született cigány (lovári) nyelvből, de olaszból és oroszból is vizsgáztak néhány százan - előbbiből 366-an, utóbbiból 234-en. A többi nyelvet már elenyészően választották.

A vizsga szintjét tekintve 1649-en alapfokú, 35 305-en középfokú, 7733-an pedig felsőfokú vizsgát tettek. Egy évvel korábban ilyenkor 3293 alapfokú, 61 493 középfokú és 11 033 felsőfokú vizsga született. De 2018 első félévében is a tavalyihoz hasonlóak voltak a számok: 4014-en szereztek alapfokú, 61 833-an középfokú, 10 545-en pedig felsőfokú vizsgát.

Nemzetközi vagy Magyarországon akkreditált nyelvvizsgát tennétek továbbtanulás vagy munka miatt? Itt megnézhetitek azoknak a nyelvvizsgáknak a listáját, amiket elfogadnak a felvételihez. Arról pedig, hogy mennyit kell félretennetek a fővárosban és vidéken egy-egy magánórára, ha tanárral készülnétek a nyelvvizsgára, itt írtunk részletesebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.