Jelentősen visszaesett a nyelvvizsgázók száma 2020 első félévében

2020 első félévében összesen 44 693-an nyelvvizsgáztak. Ez a szám több tízezerrel kevesebb a korábbi évek hasonló időszakaihoz képest. Megnéztük, milyen szinten születettek ezek a nyelvvizsgák, illetve azt is, mely nyelvek voltak a legnépszerűbb nyelvek. Mutatjuk a statisztikákat.

  • Eduline

Míg 2018 első félévében összesen 76 431-en, 2019 első félévében pedig    75 849-en nyelvvizsgáztak, addig az idei év ugyanezen időszakában mindössze    44 693 nyelvvizsga született - derül ki a nyak.hu statisztikáiból.

Talán nem meglepő, de 2020 első félévében is angolból tettek a legtöbben nyelvvizsgát - összesen 33 111-en. A második legnépszerűbb nyelv még mindig a német. Bár ezt jóval kevesebben, összesen 8394-en választották. Ezt követte a spanyol, az eszperantó és a francia nyelv - 565, 559 és 511 vizsgázóval. Valamivel kevesebb - pontosan 429 - nyelvvizsga született cigány (lovári) nyelvből, de olaszból és oroszból is vizsgáztak néhány százan - előbbiből 366-an, utóbbiból 234-en. A többi nyelvet már elenyészően választották.

A vizsga szintjét tekintve 1649-en alapfokú, 35 305-en középfokú, 7733-an pedig felsőfokú vizsgát tettek. Egy évvel korábban ilyenkor 3293 alapfokú, 61 493 középfokú és 11 033 felsőfokú vizsga született. De 2018 első félévében is a tavalyihoz hasonlóak voltak a számok: 4014-en szereztek alapfokú, 61 833-an középfokú, 10 545-en pedig felsőfokú vizsgát.

Nemzetközi vagy Magyarországon akkreditált nyelvvizsgát tennétek továbbtanulás vagy munka miatt? Itt megnézhetitek azoknak a nyelvvizsgáknak a listáját, amiket elfogadnak a felvételihez. Arról pedig, hogy mennyit kell félretennetek a fővárosban és vidéken egy-egy magánórára, ha tanárral készülnétek a nyelvvizsgára, itt írtunk részletesebben.

Nyelvvizsga érvényesség és hitelesség: mi a szabály?

Olvasónk azt kérdezte, hogy a frissen szerzett nyelvvizsgája meddig lesz érvényes.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.