A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének közleményéből derült ki, hogy 2021. július 1. után a magyar jelnyelvből államilag elismert nyelvvizsgát lehet tenni.
A Magyar Országgyűlés 2020. július 3-án ellenszavazat nélkül elfogadta a Magyar Jelnyelvről szóló törvény módosítását, ami a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) javaslatára lett benyújtva.
A SINOSZ szerette volna a jelnyelvet magasabb szintre emelni, ezért kezdeményezte a jelnyelvi törvény módosítását. A törvénymódosítás fontos dolgokat határoz meg:
„20 éven át következetesen építette a SINOSZ a jelnyelvet és teremtette meg az alapját egy olyan jövőnek, amelyre igazán büszkék lehetünk. Több, mint 40 siket jelnyelvoktatót képeztünk ki, közülük 10 fő egyetemi szakirányú továbbképzés keretében jelnyelvoktatói diplomát szerzett a SINOSZ szervezésében és közreműködésében”- írják közleményükben.
Az államilag elismert nyelvvizsga alapvető feltételei készen állnak, de a megvalósításig még sok feladat lesz vele.
Továbbra is ez a három nyelv tarol a nyelvvizsgaszerzési toplistán
Melyik nyelvből született a legtöbb nyelvvizsga az elmúlt évben? Hányan szerezetek nyelvvizsga-bizonyítványt angolból, németből vagy éppen olaszból?
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
