Több mint háromezren tettek eddig sikeres nyelvvizsgát online

Hogyan sikerült elindítani az online nyelvvizsgákat és hányan éltek eddig ezzel a lehetőséggel? Itt vannak a friss adatok.

  • Eduline

Eddig mintegy 6900 ember jelentkezett online nyelvvizsgára, közülük több mint 4200-an már túl is vannak rajta, csaknem 3100-an sikeresen - mutatta be az aktuális adatokat Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára.

Kiderült, hogy a legnépszerűbb az angol volt eddig, ezt a nyelvet a német, a spanyol, a francia, az olasz és az orosz követte a vizsgákon. Azt írják, a tapasztalatok összességében mind a vizsgázók, mind a vizsgaközpontok részéről pozitívak voltak.

Az online vizsgáztatást a négy vizsgaközpont közül három májusban, egy pedig június elején kezdte a tesztelések után - írják, hozzátéve: az első, nagyobb létszámú vizsgákon néhány esetben történtek ugyan kisebb-nagyobb technikai fennakadások, de ezeket – a vizsgázókkal folyamatosan kommunikálva – minden esetben megfelelően kezelték a vizsgaközpontok.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a kormány döntése alapján az online vizsgáztatásra vonatkozó, veszélyhelyzet idejére szóló akkreditáció 2020. augusztus 31-én lejár, eddig lehet online nyelvvizsgázni.

"Attól, hogy otthon van, ez még egy komoly vizsga"

Az eredetileg tavasszal tervezett nyelvvizsgák közel fele online formában született meg. Bár erre a jelenlegi szabályok szerint csak a veszélyhelyzet végéig lenne lehetőség, valószínűleg nyár végéig még maradhatnak az otthoni helyszínek is. Megnéztük, hogyan vizsgázott maga a rendszer.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna