Elmaradt a nagy vizsgaláz: kevesebben nyelvvizsgáztak tavaly, mint 2018-ban

Úgy tűnik, hogy tavaly csökkent a nyelvvizsgázók száma: novemberig összesen 111 ezer jelentkező volt, miközben egy évvel korábban a teljes évben még 120 ezer - írja a hétfői Világgazdaság, az Oktatási Hivatal adataira hivatkozva.

  • Eduline/MTI

A 111 ezerből 74 ezren vizsgáztak sikerrel, míg 2018 egészében 79 ezren. A legtöbben - 90 ezren - tavaly is középfokú vizsgára jelentkeztek, mintegy 16 ezren pedig felsőfokúra.

Oroszból összesen 406-an nyelvvizsgáztak, kínaira kilencen jelentkeztek. A legtöbben angolból vizsgáztak, a 83 ezer próbálkozóból 57 ezer vizsgázónak állítottak ki bizonyítványt. A második legnépszerűbb nyelv 12 ezer sikeres vizsgázóval a német lett, amelyet a francia és a spanyol követett, nagyjából 800-800 sikeres vizsgázóval.

A számok mögött állhat az is, hogy szinte az utolsó pillanatban döntött úgy a kormány, hogy eltörli a 2020-ban tervezett felvételi szigorítás egyik felét: a kötelező nyelvvizsgát. Sok szülő és diák pedig még ősszel is kivárt, mert nem tudták, hogy biztosan mindenkire vonatkozik majd az új szabály, illetve, hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer. Így azok, akiknek mégsem kötelező a nyelvvizsga megléte a felvételihez és még nem is jelentkeztek vizsgára, lehet, hogy elhalasztották a nyelvvizsgaszerzést.

Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke még ősszel kijelentette, hogy a nyelvvizsgák tekintetében már korábban elindult némi átrendeződés, az utóbbi időben egyre többen választották például a külföldi továbbtanuláshoz is ideális nemzetközi nyelvvizsgákat, de országosan nem nőtt a vizsgázók száma. Az elnök akkor azt mondta, a tavalyhoz képest talán még némileg csökkent is a vizsgázószám, bár ennek részben az az oka, hogy 2018 elején lépett életbe a sikeres vizsgák díjának visszafizetéséről szóló kormánydöntés.

Felvételi 2020: egyelőre nem ugrott meg a nyelvvizsgára jelentkezők száma

Egyelőre sem a nyelvi kurzusokra beiratkozók, sem a nyelvvizsgára jelentkezők száma nem ugrott meg, jóllehet ebben a tanévben életbe lép a felsőoktatási felvételi szigorítása, és a jövő tavasszal végző középiskolások közül már senki sem juthat be a felsőoktatásba középfokú nyelvvizsga nélkül - tudta meg a Magyar Nemzet Rozgonyi Zoltántól, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnökétől.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.