Külföldi nyelvtanulási program: a diákok többsége csoportosan jelentkezne

Az előzetes jelentkezések alapján a fiatalok nagy része csoportosan venne részt a kormány külföldi nyelvtanulási programján – mondta Bartos Mónika, a magyar diákok külföldi nyelvi kurzusainak szervezéséért felelős miniszteri biztos kedd reggel az M1-en.

  • Eduline/MTI

Bartos Mónika szerint a külföldi nyelvtanulási program célja, hogy felkeltse az érdeklődést a nyelvtanulás iránt. Ugyanakkor elmondta, "tudatosítani kell azt is, hogy ez nem egy osztálykirándulás, hiszen a kéthetes kurzusok nagyon intenzívek". A diákok délelőtt nyelvórákon, délután pedig kulturális programokon vesznek részt, a hétvége egy napján kirándulást is szervez a nyelviskola - tette hozzá.

A műsorban az is elhangzott, hogy elindult a fiatalok külföldi nyelvtanulási programjának hivatalos honlapja. A honlap tájékoztatójában többek között az is szerepel, hogy sok helyen családoknál szállásolják majd el a diákokat, így a kurzus teljes ideje alatt gyakorolhatják a választott nyelvet.

Ahogy azt korábban már mi is megírtuk, a honlapon egyelőre 149 angol, 26 német és 21 francia nyelviskola szerepel – mind minőségi és akkreditált nyelviskolák –, melyeknél több mint 5300 angol, 460 német és 360 francia kurzus közül lehet választani, a kínálat január közepéig folyamatosan bővül.

Félmillió forint: ennyit kereshetnének a külföldi nyelvtanfolyamok kísérőtanárai?

Mennyit keresnének a diákokat külföldi nyelvtanfolyamra kísérő tanárok? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jogásza átfogóan utánajárt a törvényeknek, szabályoknak a téma kapcsán.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.