A 2020-as felsőoktatási felvételin a jelentkezőknek egy emelt szintű érettségit kell tenniük, illetve egy B2-es (középfokú) nyelvvizsgát kell szerezniük, különben nem kerülhetnek be egyetemre, főiskolára. Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb B2-es vizsgák? Mutatjuk.
Az Euroexamnél komplex B2-es vizsgát - angolból vagy németből - 33 500 forintért, írásbelit 22 500 forintért, szóbelit pedig 21 500 forintért tehettek.
TELC-nyelvvizsgát - angolból vagy németből - B2-es szinten (komplex vizsga esetén) 32 500 forintért szerezhettek, az írásbeliért 22 ezer forintot, a szóbeliért pedig 21 ezer forintot kell fizetnetek.
ECL-nyelvvizsgát akkreditált nyelvből - angol, német, magyar - középszinten 28 ezer forintért tehettek (komplex vizsga esetén) - ha csak szóbeliztek vagy írásbeliztek, akkor 17 ezer forintot kell fizetnetek. Nem akkreditált nyelvekből - amelyeket honosítással akkreditálhattok - a komplex vizsga 22 ezer forintba, külön-külön az írásbeli, illetve a szóbeli pedig 13 200 forintba kerül.
Az ELTE Origó Nyelvi Centrumban közel harminc nyelvből szerezhettek nyelvvizsgát. A komplex középfokú (B2) vizsga 28 ezer forintba, az írásbeli 15 ezer forintba, a szóbeli pedig 13 ezer forintba kerül.
A BME nyelvvizsgaközpontjában a B2-es komplex vizsgáért 30 ezer forintot, az írásbeliért 18 500 forintot, a szóbeliért pedig 14 500 forintot kell fizetnetek. Egynyelvű vizsgát angol, német, francia, spanyol és olasz nyelvből, kétnyelvűt pedig ezek mellett holland és orosz nyelvből tehettek.
A vizsgadíjat visszaigényelhetitek: a feltételekről itt olvashattok. Az egy- és kétnyelvű vizsgák teljes listáját itt találjátok.
Mennyibe kerülnek a csoportos és az egyszemélyes nyelvórák?
Mennyibe kerül egy kiscsoportos nyelvóra, és mennyiért lehet magántanárral nyelvet tanulni?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
