Íme, az árak: ennyit kell fizetni a középfokú nyelvvizsgáért

A 2020-as felsőoktatási felvételin a jelentkezőknek egy emelt szintű érettségit kell tenniük, illetve egy B2-es (középfokú) nyelvvizsgát kell szerezniük, különben nem kerülhetnek be egyetemre, főiskolára. Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb B2-es vizsgák? Mutatjuk.

  • Eduline

Az Euroexamnél komplex B2-es vizsgát - angolból vagy németből - 33 500 forintért, írásbelit 22 500 forintért, szóbelit pedig 21 500 forintért tehettek.

TELC-nyelvvizsgát - angolból vagy németből - B2-es szinten (komplex vizsga esetén) 32 500 forintért szerezhettek, az írásbeliért 22 ezer forintot, a szóbeliért pedig 21 ezer forintot kell fizetnetek.

ECL-nyelvvizsgát akkreditált nyelvből - angol, német, magyar - középszinten 28 ezer forintért tehettek (komplex vizsga esetén) - ha csak szóbeliztek vagy írásbeliztek, akkor 17 ezer forintot kell fizetnetek. Nem akkreditált nyelvekből - amelyeket honosítással akkreditálhattok - a komplex vizsga 22 ezer forintba, külön-külön az írásbeli, illetve a szóbeli pedig 13 200 forintba kerül.

Az ELTE Origó Nyelvi Centrumban közel harminc nyelvből szerezhettek nyelvvizsgát. A komplex középfokú (B2) vizsga 28 ezer forintba, az írásbeli 15 ezer forintba, a szóbeli pedig 13 ezer forintba kerül.

A BME nyelvvizsgaközpontjában a B2-es komplex vizsgáért 30 ezer forintot, az írásbeliért 18 500 forintot, a szóbeliért pedig 14 500 forintot kell fizetnetek. Egynyelvű vizsgát angol, német, francia, spanyol és olasz nyelvből, kétnyelvűt pedig ezek mellett holland és orosz nyelvből tehettek.

A vizsgadíjat visszaigényelhetitek: a feltételekről itt olvashattok. Az egy- és kétnyelvű vizsgák teljes listáját itt találjátok

Mennyibe kerülnek a csoportos és az egyszemélyes nyelvórák?

Mennyibe kerül egy kiscsoportos nyelvóra, és mennyiért lehet magántanárral nyelvet tanulni?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.