Íme, az árak: ennyit kell fizetni a középfokú nyelvvizsgáért

A 2020-as felsőoktatási felvételin a jelentkezőknek egy emelt szintű érettségit kell tenniük, illetve egy B2-es (középfokú) nyelvvizsgát kell szerezniük, különben nem kerülhetnek be egyetemre, főiskolára. Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb B2-es vizsgák? Mutatjuk.

  • Eduline

Az Euroexamnél komplex B2-es vizsgát - angolból vagy németből - 33 500 forintért, írásbelit 22 500 forintért, szóbelit pedig 21 500 forintért tehettek.

TELC-nyelvvizsgát - angolból vagy németből - B2-es szinten (komplex vizsga esetén) 32 500 forintért szerezhettek, az írásbeliért 22 ezer forintot, a szóbeliért pedig 21 ezer forintot kell fizetnetek.

ECL-nyelvvizsgát akkreditált nyelvből - angol, német, magyar - középszinten 28 ezer forintért tehettek (komplex vizsga esetén) - ha csak szóbeliztek vagy írásbeliztek, akkor 17 ezer forintot kell fizetnetek. Nem akkreditált nyelvekből - amelyeket honosítással akkreditálhattok - a komplex vizsga 22 ezer forintba, külön-külön az írásbeli, illetve a szóbeli pedig 13 200 forintba kerül.

Az ELTE Origó Nyelvi Centrumban közel harminc nyelvből szerezhettek nyelvvizsgát. A komplex középfokú (B2) vizsga 28 ezer forintba, az írásbeli 15 ezer forintba, a szóbeli pedig 13 ezer forintba kerül.

A BME nyelvvizsgaközpontjában a B2-es komplex vizsgáért 30 ezer forintot, az írásbeliért 18 500 forintot, a szóbeliért pedig 14 500 forintot kell fizetnetek. Egynyelvű vizsgát angol, német, francia, spanyol és olasz nyelvből, kétnyelvűt pedig ezek mellett holland és orosz nyelvből tehettek.

A vizsgadíjat visszaigényelhetitek: a feltételekről itt olvashattok. Az egy- és kétnyelvű vizsgák teljes listáját itt találjátok

Mennyibe kerülnek a csoportos és az egyszemélyes nyelvórák?

Mennyibe kerül egy kiscsoportos nyelvóra, és mennyiért lehet magántanárral nyelvet tanulni?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.