Ennyien szereztek nyelvvizsgát tavaly: itt vannak az elmúlt évek statisztikái

Négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, továbbra is 14-19 éves korosztály a legaktívabb a bizonyítványszerzésben. Itt vannak az elmúlt évek statisztikái.

  • Eduline

A 14-19 évesek közül összesen 54 006-an tettek nyelvvizsgát tavaly, vagyis majdnem nyolcezerrel többen szereztek bizonyítványt, mint egy évvel korábban. Továbbra is ez a korosztály az egyik legaktívabb nyelvvizsgázó – ez a felvételi szabályok, a többletpontok rendszere miatt aligha meglepő. A 20-24 éves korosztályból összesen 30 469-en vizsgáztak, ez a szám valamivel alacsonyabb, mint 2017-ben.

MTI

120 ezren nyelvvizsgáztak 2018-ban, összességében négyezerrel többen, mint egy évvel korábban. A nyelvvizsgázók száma azonban még így sem közelíti meg a 2009-es rekordot, amikor összesen 175 ezren vizsgáztak valamelyik idegen nyelvből

Ismét elmaradt a nyelvvizsgarekord: mi lesz, ha jön a felvételi szigor?

Elmaradt a nyelvvizsgarekord 2018-ban - derül ki a friss statisztikákból. Bár négyezerrel többen nyelvvizsgáztak, mint egy korábban, az Eduline által megkérdezett szakértő szerint csupán annyi történt, hogy a nyelvtanulók egy része 2017 végén úgy döntött, egy-két hónappal elhalasztja a vizsgáját, így visszaigényelheti annak 20-30 ezer forintos díját az államtól.

Az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjának statisztikája szerint egyébként tavaly a legtöbben angolból (csaknem 90 ezren), németből (22 ezren) és eszperantóból (kétezren) mérették meg magukat. A vizsgák többsége pedig (97 ezer) középfokú volt.

Azonban ha ez a szám nem változik és az év hátralevő részében nem vizsgáznak többen, akkor több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, jövőre ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. 

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.