Itt a lista: ezeken a nyelvvizsgákon használhattok szótárt

Nyelvvizsga előtt álltok, de még nem döntöttétek el, hogy melyik nyelvvizsgaközpontot választjátok? A szótárhasználat kérdése döntő lehet, ezért utánajártunk, melyik nyelvvizsgán használhattok nyomtatott szótárt.

  • Eduline

Az Euroexam minden vizsgarésznél engedélyezi a szótár használatát. Az olvasott szöveg értését és az íráskészséget mérő feladatoknál korlátlanul, a hallásértésnél az utolsó öt percben, a szóbelin pedig a 2. vizsgarésznél, a 10 perces felkészülés ideje alatt vehetitek elő a nyomtatott szótárat.

Az Origó-nyelvvizsgán a teljes írásbelin használhattok szótárat. Ugyanilyen rendszer szerint működik a BME és a BGE-nyelvvizsga is.

Néhány nyelvvizsgaközpont valamivel jobban korlátozza a szótárhasználatot. Az ECL nyelvvizsgán csak az íráskészséget tesztelő feladataihoz nyithatjátok ki a nyomtatott szótáratokat. Hasonló a helyzet a Kodolányi nyelvvizsgáin is, a TársalKODÓ esetében is az írásos feladatokhoz használhattok szótárt.

Ilyen feladatok lesznek a nyelvvizsgán: ingyenes mintafeladatokkal gyakorolhattok

Nyelvvizsgára készültök a felvételi, a diploma vagy a külföldi továbbtanulás miatt? Nyelvoktató oldalakat és mintafeladatokat ajánlunk, amelyekkel otthonról, teljesen ingyen gyakorolhattok.

Ha a Corvinus nyelvvizsgáját választjátok, az általános, egynyelvű írásbeli vizsgán az íráskészség és az olvasott szöveg értése feladataihoz használhattok szótárt, egy- és kétnyelvű kiadványt is. Ha a Pannon-nyelvvizsgát próbáljátok meg, az írásbeli közvetítés- és írásfeladatainak megoldásához nyithatjátok ki a nyomtatott szótáratokat, egynyelvű és kétnyelvű kiadványt is használhattok.

A LanguageCert esetében kétnyelvű szótárakat nem használhattok, viszont egynyelvű szótárt az írásbeli (olvasásértés és íráskészség) részei, valamint a szóbeli vizsga hallás utáni szövegértés részeiben is elővehettek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.