A továbbtanulás nemcsak izgalommal, hanem anyagi terhekkel is jár, amit az OTP Öngondoskodási Index szerint a szülők 81 százaléka akár lemondások árán is vállalna. Sok családnak azonban még a felvételi előtt akár több százezer forintos kiadással kell számolnia: a felvételi eljárásról szóló kormányrendelet szerint ugyanis 2020-tól a nyelvvizsga elengedhetetlen feltétele lesz a felsőoktatási jelentkezésnek.
2019. február 17. fontos dátum azoknak a családoknak, ahol a gyermek főiskolán vagy egyetemen kívánja folytatni tanulmányait idén ősszel, ugyanis eddig tudnak jelentkezni az ősszel induló felsőoktatási képzésekre. Érdemes azoknak a szülőknek is felkészülniük a továbbtanulásra, akiknek a gyermekük csak jövőre fog felvételizni. A felvételi eljárásról szóló rendelet szerint ugyanis 2020-tól alapképzésre, osztatlan képzésre csak az a jelentkező lesz felvehető, aki legalább egy középfokú, komplex nyelvvizsgával rendelkezik, így a nyelvvizsga már nem csak a diploma megszerzésének, de a felsőfokú tanulmányok megkezdésének is megkerülhetetlen feltétele lesz.
Egy alap és középfok között álló diáknak 100-180 órányi magánórára lehet szüksége a sikeres nyelvvizsga letételéhez, ugyanakkor ez egy hozzávetőleges szám, hisz a középiskolások nyelvtudásában területileg nagyok a különbségek. Annak azonban, aki teljesen kezdő szintről sajátít el egy nyelvet, legalább 480 órányi nyelvoktatásra van szüksége a stabil nyelvtudás eléréséhez” – mondta el tapasztalatait Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke.
A szakértő szerint a kiscsoportos nyelvoktatás a leghatékonyabb a stabil nyelvtudás kiépítéséhez, de van, akinek tanulási céljaihoz a magánóra illik leginkább. Egy 45 perces 4-8 fős csoportos nyelvóra ára átlagosan 1000-1500 Ft, míg egy magánóra átlagosan 4-5000 forintba kerül a szülőknek. A számok alapján egy már nyelvet tanuló gyermek kiscsoportos felkészülése, az olcsóbb óradíjjal számolva is, elérheti a 240 000 forintot.
Rosszul állnak nyelvvizsgával a magyar diákok
Bár a nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya évről évre növekszik, ez a növekedés lassú ütemű. A szakértő elmondása szerint, a tavalyi évben a felvételiző közel 105 ezer diák több mint fele nem rendelkezett nyelvvizsgával, így arra lehet számítani, hogy a tervezett szabályozás miatt nagyságrendileg több tízezer középiskolai tanulónak lesz szüksége gyors felzárkóztatásra a felvételi előtt. Így ennyi szülőnek kell többszázezer forintos kiadással számolnia ahhoz, hogy gyermeke egyáltalán megkezdhesse felsőfokú tanulmányait. A jó hír viszont, hogy a kiadásokra fel lehet készülni, még akkor is, ha a gyermek már jövőre érettségizik.
Ahogy a nyelvtanulás, úgy az öngondoskodás is egy életen át tartó folyamat
"A magyar szülők számára kiemelt fontosságú cél gyermekeik továbbtanulásának támogatása, de az Öngondoskodási Indexből azt látjuk, hogy a kiadásokra való felkészülés megfelelő módja még kihívást jelent nekik” – mondta el Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója.
A középtávú pénzügyi tervezés azokban a családokban sem lesz megkerülhető, ahol a gyermekek idén ősszel megkezdhetik felsőfokú tanulmányaikat. Sok hallgató számára ugyanis a nyelvvizsga megszerzése szintén kritikus kérdés lehet, hiszen az már most feltétele a diploma megszerzésének. Az Oktatási Hivatal adatai szerint tavaly júniusig közel százezer oklevelet nem adtak ki a nyelvvizsga hiánya miatt. Azoknak a hallgatóknak, akik nyelvvizsga nélkül kezdik meg a felsőfokú tanulmányaikat – intenzívebb intézményi nyelvoktatás híján - magánúton érhető el a diplomához vezető nyelvtudás, így az idén jelentkező diákok szüleinek is érdemes tervezniük a nyelvvizsgáig vezető út költségeivel.
Nem jó döntés nyelvvizsgához kötni a felvételit: így szavaztak az Eduline-olvasók
2020-tól csak azok juthatnak be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy emelt szintű érettségijük és egy B2-es, komplex nyelvvizsgájuk. Facebook-követőinktől azt kérdeztük, jogos elvárásnak tartják-e, hogy csak nyelvvizsgával lehet majd felvételizni a felsőoktatásba.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
