Fokozottan figyeljen a kormány, illetve az oktatási államtitkárság a halmozottan hátrányos helyzetű térségekre, az itt tanuló gyerekekre és tanítókra - erre hívta fel a figyelmet Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségének tagja.
A politikus azt mondta, legyenek bármilyen ambiciózus tervei is a kabinetnek, azokat csak úgy tudja megvalósítani, ha ezeken a hátrányos helyzetű területeken sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesz, és ehhez forrásokat is rendel.
Nagyon reméli - tette hozzá -, hogy nemcsak elrendelni akarják az intézkedéseket, hanem eszközöket és támogatást is adnak a pedagógusoknak a megvalósításukhoz. Beszélt arról is, hogy a nyelvoktatás területén - mint fogalmazott - "nem kell feltalálni a spanyolviaszt". Szerinte az előző szocialista kormány működőképes rendszert hagyott örökül, és ezt lenne célszerű folytatni, semmiképpen sem megszüntetve például a nyelvi előkészítőt. Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta: ha a rendszerváltás utáni 10 évben annyi energiát fordítottak volna a nyelvi képzésre, mint az elmúlt évtizedben, akkor sokkal előrébb tartanánk. Hozzátette: a kilencvenes évek elején 90 százalék felett volt az úgynevezett egynyelvűek aránya Magyarországon, ma már ez a szám 74 százalék. Mint mondta, jelentős hátrányt sikerült ledolgozni, álláspontja szerint ezt a folyamatot kellene folytatni. A Magyar Hírlap pénteken írt arról, hogy az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerülő új nyelvoktatási stratégiája azt tartalmazza, minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, megszűnnek a nyelvi előkészítő osztályok, és csak középfokú nyelvvizsgával lehet főiskolára vagy egyetemre jelentkezni. Az oktatási államtitkárság légből kapottnak nevezte azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a nyelvi előkészítő osztályok megszüntetését tervezik. Közleményükben azt írták: "az új közoktatási törvény koncepciója szerint az államtitkárság a nyelvi előkészítő osztályok indításához a jelenleginél szigorúbb feltételeket támaszt, fenntartásához szoros ellenőrzést és magasabb követelményeket ír elő".MTIMiután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
