Fokozottan figyeljen a kormány, illetve az oktatási államtitkárság a halmozottan hátrányos helyzetű térségekre, az itt tanuló gyerekekre és tanítókra - erre hívta fel a figyelmet Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségének tagja.
A politikus azt mondta, legyenek bármilyen ambiciózus tervei is a kabinetnek, azokat csak úgy tudja megvalósítani, ha ezeken a hátrányos helyzetű területeken sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesz, és ehhez forrásokat is rendel.
Nagyon reméli - tette hozzá -, hogy nemcsak elrendelni akarják az intézkedéseket, hanem eszközöket és támogatást is adnak a pedagógusoknak a megvalósításukhoz. Beszélt arról is, hogy a nyelvoktatás területén - mint fogalmazott - "nem kell feltalálni a spanyolviaszt". Szerinte az előző szocialista kormány működőképes rendszert hagyott örökül, és ezt lenne célszerű folytatni, semmiképpen sem megszüntetve például a nyelvi előkészítőt. Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta: ha a rendszerváltás utáni 10 évben annyi energiát fordítottak volna a nyelvi képzésre, mint az elmúlt évtizedben, akkor sokkal előrébb tartanánk. Hozzátette: a kilencvenes évek elején 90 százalék felett volt az úgynevezett egynyelvűek aránya Magyarországon, ma már ez a szám 74 százalék. Mint mondta, jelentős hátrányt sikerült ledolgozni, álláspontja szerint ezt a folyamatot kellene folytatni. A Magyar Hírlap pénteken írt arról, hogy az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerülő új nyelvoktatási stratégiája azt tartalmazza, minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, megszűnnek a nyelvi előkészítő osztályok, és csak középfokú nyelvvizsgával lehet főiskolára vagy egyetemre jelentkezni. Az oktatási államtitkárság légből kapottnak nevezte azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a nyelvi előkészítő osztályok megszüntetését tervezik. Közleményükben azt írták: "az új közoktatási törvény koncepciója szerint az államtitkárság a nyelvi előkészítő osztályok indításához a jelenleginél szigorúbb feltételeket támaszt, fenntartásához szoros ellenőrzést és magasabb követelményeket ír elő".MTITöbb olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A legtöbb intézményben nem megoldott a hűtés.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Több mint 200-zal nőtt a betöltetlen tanítói pozíciók száma a júniusi számokhoz képest.
A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.
Összegyűjtöttük, hogy milyen zenei és nemzenei programok miatt lehet érdemes kilátogatni a 2026-os Sziget Fesztiválra!
Az uniós finanszírozású projektben zenei és terápiás foglalkozásokat szerveznek, fejlesztőhelyiségeket alakítanak ki, valamint egy akadálymentesített elektromos kisbuszt is beszereznek a gyerekek szállítására.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad.
