Újabb változások: megszüntetik az előkészítő osztályokat, kötelező lesz a nyelvvizsga

Minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, megszűnnek a nyelvi előkészítő osztályok, és csak középfokú nyelvvizsgával lehet főiskolára vagy egyetemre jelentkezni - a Magyar Hírlap szerint ezt tartalmazza az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerülő új nyelvoktatási stratégiája.

  • Eduline
A napilap pénteki száma ismerteti, hogy a stratégia szerint a középiskolákban két, a speciális, nyolcosztályos gimnáziumokban három idegen nyelv lesz kötelező. A felsőoktatási felvételit 2015-től kötnék egy középfokú komplex nyelvvizsga meglétéhez. Az idei évben felvételizőknek egyébként csupán az 56 százaléka rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával.

Az oktatási államtitkárság közlése szerint a felsőoktatási intézményekben várhatóan négy-öt éven belül teszik felvételi követelménnyé a középfokú nyelvvizsgát.

"Köztudott, hogy az egyetemet, főiskolát végzett fiatalok jelentős hányada azért nem kap diplomát, és nem jut megfelelő álláshoz, mert nincs meg a szükséges nyelvvizsgája. Ráadásul a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sokan azon a nyelven sem tudnak megfelelően kommunikálni, amiből államilag elismert vizsgát tettek" - indokolta a lépést a tárca a Magyar Hírlap cikke szerint. Hány hallgató kénytelen nyelvtudás és diploma nélkül nekikezdeni az álláskeresésnek? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az eduline-nak a ponthatárok kihirdetése után úgy nyilatkozott, azt reméli, hogy a felvételi szabályinak szigorítása miatt néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma. Szerinte heti három középiskolai nyelvórával is el lehet jutni a nyelvvizsgáig, ha valaki sokat tanul, ennek ellenére a stratégiában szó lesz a gimnáziumi, szakközépiskolai nyelvoktatásról is.

eduline

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.