Minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, megszűnnek a nyelvi előkészítő osztályok, és csak középfokú nyelvvizsgával lehet főiskolára vagy egyetemre jelentkezni - a Magyar Hírlap szerint ezt tartalmazza az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerülő új nyelvoktatási stratégiája.
A napilap pénteki száma ismerteti, hogy a stratégia szerint a középiskolákban két, a speciális, nyolcosztályos gimnáziumokban három idegen nyelv lesz kötelező. A felsőoktatási felvételit 2015-től kötnék egy középfokú komplex nyelvvizsga meglétéhez. Az idei évben felvételizőknek egyébként csupán az 56 százaléka rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával.
Az oktatási államtitkárság közlése szerint a felsőoktatási intézményekben várhatóan négy-öt éven belül teszik felvételi követelménnyé a középfokú nyelvvizsgát.
"Köztudott, hogy az egyetemet, főiskolát végzett fiatalok jelentős hányada azért nem kap diplomát, és nem jut megfelelő álláshoz, mert nincs meg a szükséges nyelvvizsgája. Ráadásul a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy sokan azon a nyelven sem tudnak megfelelően kommunikálni, amiből államilag elismert vizsgát tettek" - indokolta a lépést a tárca a Magyar Hírlap cikke szerint.
Hány hallgató kénytelen nyelvtudás és diploma nélkül nekikezdeni az álláskeresésnek? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár
az eduline-nak a ponthatárok kihirdetése után úgy nyilatkozott
, azt reméli, hogy a felvételi szabályinak szigorítása miatt néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma. Szerinte heti három középiskolai nyelvórával is el lehet jutni a nyelvvizsgáig, ha valaki sokat tanul, ennek ellenére a stratégiában szó lesz a gimnáziumi, szakközépiskolai nyelvoktatásról is.
eduline
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Összesen 69 érettségiző vizsgáját érintette a sorozatos bombariadó. Az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére elmondta, három tantárgyból, összesen négy vizsgahelyszínen zavarták meg a bombafenyegetések az őszi érettségiket, tájékoztatásuk szerint az érintett vizsgázóknak minden esetben biztosították a pótvizsga lehetőségét.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
