Holtversenyben a budapesti és nyíregyházi diákok a francia nyelvi versenyben

Holtverseny alakult ki Budapest és Nyíregyháza diákjai között az országos francia nyelvi tanulmányi verseny döntőjében: a két város általános iskolás korú tanulói hét-hét dobogós helyezést értek el.

  • Eduline

 

sxc.hu

Nagyné Mussó Judit, a döntőt rendező nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskolájának és Gimnáziumának tanára elmondta, hogy a hétvégi döntőben 17 oktatási intézmény 57 felső tagozatos diákja mérte össze franciatudását. A korosztályonkénti kategóriákban, ahol öt helyezésnél azonos pontszámmal holtverseny alakult ki, a budapesti és a nyíregyházi tanulók hét-hét, a szegediek kettő, míg a szentesiek egy dobogós helyezést értek el.

 

A döntőben a legsikeresebben a budapesti Gárdonyi Géza Általános Iskola és a nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola tanulói szerepeltek, négy-négy dobogós helyezéssel.

 

Három érmes helyet szereztek meg a nyíregyházi Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, kettőt-kettőt a budapesti Herkules Tehetséggondozó Általános Iskola és a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola, egyet-egyet pedig a budapesti Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola és szentesi Kiss Bálint Református Általános Iskola diákjai.

 

Az ötödikesek között első helyezett lett - holtversenyben - Kiss Eszter Laura a budapesti Herkules Tehetséggondozó Általános Iskolából, és Várdai Lilla  a szentesi Kiss Bálint Református Általános Iskolából. A hatodikosok között - szintén holtversenyben - Kardos Anna (budapesti Gárdonyi Géza Általános Iskola) és Wiliams Kada (szegedi Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola) győzött. A hetedikesek versenyében Káity Sára (szegedi Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola) nyert. A nyolcadikos között Hegedűs Tamás (nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola) bizonyult a legjobbnak.

 

Az országos francia nyelvi tanulmányi versenyre 259 általános iskolás nevezett be, és a márciusi írásbeli verseny legjobbjai jutottak a nyíregyházi döntőbe.

MTI 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.