A Harvard a legnépszerűbb egyetem

Közkedveltek a vallási és a katonai oktatási intézmények is az USA-ban tanulók között.

  • Eduline

A Harvard Egyetem az idei év legnépszerűbb felsőoktatási intézménye egy felmérés szerint, amelyet a U. S. News & World Report készített. Azok közül, akik megengedhetik maguknak, hogy egyetemre járjanak, a legtöbben, 79%-uk a Harvardra szeretne beiratkozni. A jelentkezéseket feldolgozó iroda szerint az ilyen nagy jelentkezési arány nagyon sok mindenre hatással lehet, a tömött diákotthonoktól kezdve a magas tandíjig.

Nem meglepő módon, a listán szereplő többi egyetem is jó hírnevű, elit magániskolák, bár számos köziskola is jó eredményt ért el. A Nebraskai Egyetem a harmadik lett, míg a floridai, texasi, észak-Karolinai, és lousianai egyetemek is bejutottak az első húszba.

„A diákok mostanában szívesebben tanulnak az otthonukhoz közeli egyetemeken, és anyagilag is körültekintőbbek” – mondta a jelentkezési irodák egyesületének vezetője.

A megfizethető tandíj és a kiváló sportolási lehetőségek kombinációja fontos szerepet játszik a diákok választásában. A vallásos iskolák, mint a Brigham Young, a Yeshiva vagy a Notre Dame - is nagyon jó helyezést értek el a listán Ugyanilyen népszerűek az amerikai katonai egyetemek is.

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.