A 10-14 éves gyereket nevelő szülők 86 százaléka ad az apró kiadások fedezésére zsebpénzt, amely átlagosan heti 1100 forint - derült ki az NRC piackutató cég reprezentatív felméréséből, amelyet a CIB Bank megbízásából végzett.
Az augusztusi kutatásban ezer 25-65 éves, önálló jövedelemmel rendelkező bankhasználó vett részt. Kiemelték, hogy ötből négy szülő, jellemzően 11-12 éves kortól, heti rendszerességgel ad zsebpénzt a gyerekének, és 77 százalékuk gondolja úgy, hogy ezzel könnyebben megtanítható a pénz kezelése. A szülők 52 százaléka az iskolai büfében való vásárlásra, 48 százaléka szórakozásra, mozira, míg 43 százalékuk a hobbihoz és sportoláshoz szükséges kisebb dolgok megvásárlására ad pénzt.
A megkérdezettek kétharmada szerint a pénzügyi nevelés leginkább a szülők felelőssége, és a legfontosabb, hogy a gyermekek megtanulják a pénz értékét, beosztását és megtakarítását. Erre a legjobb a közös vásárlás, a spórolásra biztatás, a pénzügyi társasjátékok, a gyerek beavatása a családi költségvetésbe és tervekbe, illetve diákmunkára küldése, valamint a saját bankszámla nyitása, bankkártya adása.
Csak a szülők 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az oktatási intézmények feladata, hogy a gyerekek megtanuljanak felelősen bánni a pénzzel. Sokan hatékony módszernek tartották az iskolai vetélkedők és a közös, osztályszintű célok megvalósításához közös takarékoskodási akciók szervezését - tették hozzá.
Ennyi az átlagos zsebpénz Magyarországon
Csupán minden második szülő beszél 18 éven aluli gyermekével alkalomszerűen a pénzügyekről, ugyanakkor minden harmadik családban bevett szokás a zsebpénz, a 14 év alattiak leggyakrabban 500-1000 forintból, az idősebbek 2000-5000 forintból gazdálkodhatnak havonta - derül ki a Regio Játékkereskedelmi Kft. megbízásából készült kutatásból.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
