Ennyi zsebpénzt adnak a magyar szülők a gyerekeiknek

A 10-14 éves gyereket nevelő szülők 86 százaléka ad az apró kiadások fedezésére zsebpénzt, amely átlagosan heti 1100 forint - derült ki az NRC piackutató cég reprezentatív felméréséből, amelyet a CIB Bank megbízásából végzett.

  • MTI
shutterstock

Az augusztusi kutatásban ezer 25-65 éves, önálló jövedelemmel rendelkező bankhasználó vett részt. Kiemelték, hogy ötből négy szülő, jellemzően 11-12 éves kortól, heti rendszerességgel ad zsebpénzt a gyerekének, és 77 százalékuk gondolja úgy, hogy ezzel könnyebben megtanítható a pénz kezelése. A szülők 52 százaléka az iskolai büfében való vásárlásra, 48 százaléka szórakozásra, mozira, míg 43 százalékuk a hobbihoz és sportoláshoz szükséges kisebb dolgok megvásárlására ad pénzt.

A megkérdezettek kétharmada szerint a pénzügyi nevelés leginkább a szülők felelőssége, és a legfontosabb, hogy a gyermekek megtanulják a pénz értékét, beosztását és megtakarítását. Erre a legjobb a közös vásárlás, a spórolásra biztatás, a pénzügyi társasjátékok, a gyerek beavatása a családi költségvetésbe és tervekbe, illetve diákmunkára küldése, valamint a saját bankszámla nyitása, bankkártya adása.

Csak a szülők 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az oktatási intézmények feladata, hogy a gyerekek megtanuljanak felelősen bánni a pénzzel. Sokan hatékony módszernek tartották az iskolai vetélkedők és a közös, osztályszintű célok megvalósításához közös takarékoskodási akciók szervezését - tették hozzá.

Ennyi az átlagos zsebpénz Magyarországon

Csupán minden második szülő beszél 18 éven aluli gyermekével alkalomszerűen a pénzügyekről, ugyanakkor minden harmadik családban bevett szokás a zsebpénz, a 14 év alattiak leggyakrabban 500-1000 forintból, az idősebbek 2000-5000 forintból gazdálkodhatnak havonta - derül ki a Regio Játékkereskedelmi Kft. megbízásából készült kutatásból.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.