Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
shutterstock
Az augusztusi kutatásban ezer 25-65 éves, önálló jövedelemmel rendelkező bankhasználó vett részt. Kiemelték, hogy ötből négy szülő, jellemzően 11-12 éves kortól, heti rendszerességgel ad zsebpénzt a gyerekének, és 77 százalékuk gondolja úgy, hogy ezzel könnyebben megtanítható a pénz kezelése. A szülők 52 százaléka az iskolai büfében való vásárlásra, 48 százaléka szórakozásra, mozira, míg 43 százalékuk a hobbihoz és sportoláshoz szükséges kisebb dolgok megvásárlására ad pénzt.
A megkérdezettek kétharmada szerint a pénzügyi nevelés leginkább a szülők felelőssége, és a legfontosabb, hogy a gyermekek megtanulják a pénz értékét, beosztását és megtakarítását. Erre a legjobb a közös vásárlás, a spórolásra biztatás, a pénzügyi társasjátékok, a gyerek beavatása a családi költségvetésbe és tervekbe, illetve diákmunkára küldése, valamint a saját bankszámla nyitása, bankkártya adása.
Csak a szülők 9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az oktatási intézmények feladata, hogy a gyerekek megtanuljanak felelősen bánni a pénzzel. Sokan hatékony módszernek tartották az iskolai vetélkedők és a közös, osztályszintű célok megvalósításához közös takarékoskodási akciók szervezését - tették hozzá.
Ennyi az átlagos zsebpénz Magyarországon
Csupán minden második szülő beszél 18 éven aluli gyermekével alkalomszerűen a pénzügyekről, ugyanakkor minden harmadik családban bevett szokás a zsebpénz, a 14 év alattiak leggyakrabban 500-1000 forintból, az idősebbek 2000-5000 forintból gazdálkodhatnak havonta - derül ki a Regio Játékkereskedelmi Kft. megbízásából készült kutatásból.
