Teljesen nyilvánvaló, hogy a művészeteket a „központi akarat” nem tartja fontosnak - írja Bodóczky István a Taní-tani.info oldalán az új NAT tervezetéről.
A művészeti foglalkozások sokrétű fejlesztő hatását nyilván nem veszik komolyan, különben nem javasolnák, hogy alsó tagozatban csak formatív, fejlesztő értékelés legyen - írja Bodóczky István egyetemi oktató a Taní-tani.info oldalán. A drámapedagógia eltörlése, illetve a médiához hasonlóan más tárgyakba szétszórása ugyancsak súlyos veszteség.
Heti 1 órát tervezni a vizuális kultúra órákra teljes hozzá nem értést vagy cinizmust tükröz
- írja. Pedig még a tervezet szövegében is ott van, hogy ezek tevékenységalapú órák. Heti egy órában viszont értelmes gyakorlati tevékenység nem lehetséges - írja Bodóczky István.
Itt az újabb vélemény az új NAT tervezetéről: van még mit átgondolni?
Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint az ének-zene és vizuális kultúra nem elég a „mindennapos művészeti nevelés" feladatainak teljesítéséhez. Az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság Drámapedagógiai Albizottsága szerint pozitívum, hogy a NAT-tervezet hitet tesz a gyermek- és tanulásközpontúság, valamint az élményközpontú pedagógiai elvek és gyakorlat mellett, illetve hogy a készülő alaptanterv önálló fejezetben írja elő a „mindennapos művészeti nevelés" feladatait.
Amellett, hogy az óraszámokat a minimálisra tervezik csökkenteni, a középiskolában a művészettörténet még a szabadon választható tantárgyak között sem szerepel - teszi hozzá. Vagyis ebből érettségizni sem lehet majd.
A művészetek általános háttérbe szorítását azzal is próbálják igazolni (kiforgatva a művészettel nevelés ideáját), hogy a Művészetek „művészeti pályára nem készít fel” - írja az oktató, hozzátéve: pedig a vizuális területeken továbbtanulni szándékozóknak igenis itt kell az alapokat, azt a közös minimumot elsajátítani, amire egyébként mindenki másnak is szüksége van, akár orvos, villanyszerelő vagy festőművész lesz.
Csökkentené a tantárgyak számát és visszavágná a tananyagot a PDSZ
A tananyag visszavágását, a kötelező tárgyak számának csökkentését és a NAT-tervezetről szóló nyilvános vitákat kér a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely vasárnap tette közzé véleményét az új alaptanterv tervezetéről. „A PDSZ felhívja mind az alkotók, mind pedig az oktatásirányítás figyelmét arra, hogy a tervezet készítésekor a nyilvánosság szokatlan és teljes kizárása nem szolgálhatta és szolgálja sem a dokumentum minőségének, sem a NAT társadalmi elfogadottságának az ügyét" - olvasható a szakszervezet állásfoglalásában.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
