Vizes falak, omladozó vakolat, földre terített felmosórongyok, vödrök: ez a látvány fogadta az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulóit a tantermekben.
A borzalmas állapotokról az egyik szülő számolt be a Népszavának, amely fotókat is közölt az iskoláról. Szavai szerint az egyik tanító azt mondta nekik, hogy biztonsági okokból egész nap nem kapcsolják fel a villanyokat, nehogy az átvizesedett falak miatt gond legyen.
Az Egri Tankerületi Központ vezetője, Ballagó Zoltán azt mondta: az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolában nincsenek életveszélyes körülmények, az elmúlt napok esőzései miatt ázott be az épület. Hozzátette: a tankerületi központ 31 millió forintos beruházással szünteti meg a problémát, a munkálatok már folyamatban vannak.
Egy másik szülő a lapnak azt írta, már az előző tanévben úgy tanultak a gyerekek, hogy ha esett, nem lehetett villanyt kapcsolni a teremben, eláztak a falak, beázott az aula, a szekrények a folyosón, benne a gyerekek ruhái, cipői.
Mi a baj a magyar iskolákkal?
Tanárok, tantermek, tankönyvek - hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak ettől a három tényezőtől függ, mennyire "jó" az iskola, pedig számos kutatás bebizonyította, hogy az iskolaépület nem pusztán díszlet, a tér komoly hatással van az iskolai munkára.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
