Vizes falak, omladozó vakolat, földre terített felmosórongyok, vödrök: ez a látvány fogadta az egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulóit a tantermekben.
A borzalmas állapotokról az egyik szülő számolt be a Népszavának, amely fotókat is közölt az iskoláról. Szavai szerint az egyik tanító azt mondta nekik, hogy biztonsági okokból egész nap nem kapcsolják fel a villanyokat, nehogy az átvizesedett falak miatt gond legyen.
Az Egri Tankerületi Központ vezetője, Ballagó Zoltán azt mondta: az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskolában nincsenek életveszélyes körülmények, az elmúlt napok esőzései miatt ázott be az épület. Hozzátette: a tankerületi központ 31 millió forintos beruházással szünteti meg a problémát, a munkálatok már folyamatban vannak.
Egy másik szülő a lapnak azt írta, már az előző tanévben úgy tanultak a gyerekek, hogy ha esett, nem lehetett villanyt kapcsolni a teremben, eláztak a falak, beázott az aula, a szekrények a folyosón, benne a gyerekek ruhái, cipői.
Mi a baj a magyar iskolákkal?
Tanárok, tantermek, tankönyvek - hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy csak ettől a három tényezőtől függ, mennyire "jó" az iskola, pedig számos kutatás bebizonyította, hogy az iskolaépület nem pusztán díszlet, a tér komoly hatással van az iskolai munkára.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
