Vége az egész napos iskolának? A hetedikes-nyolcadikosok megúszhatják a délutáni tanítást?

Érdemes lehet a délután négyig tartó tanítást évfolyamonként differenciáltan kezelni - többek között ezt tartalmazza az új Nemzeti alaptanterv (NAT) legfrissebb tervezete a Magyar Nemzet információi szerint.

  • Eduline
Fülöp Máté

A Magyar Nemzet azt írja, az új alaptanterv tervezete az egész napos iskolával kapcsolatban megjegyzi: egy kutatás eredménye alapján arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes lehet a délután négy óráig tartó iskolázást évfolyamonként differenciáltan kezelni.

Ennek oka, hogy míg a benntartózkodás az 1–6. évfolyamon hatékonyan tud segítséget nyújtani a családoknak, addig a 7–8. évfolyamon már kevésbé.

Palkovics László oktatási államtitkár már áprilisban arról beszélt, hogy újragondolnák az egész napos iskolát.

Biztosan marad a házi feladat a kisiskolásoknál

Az alsó tagozatos iskolások esetében sincs napirenden a házi feladat kivezetése - értesült a Magyar Idők. Még tavaly márciusban beszélt arról Rétvári Bence államtitkár, hogy azoknál az iskolásoknál, akik a délutáni napközis tanulási időt is az iskolában töltik, mentesülhetnek aházi feladat alól, ugyanis ebben az idősávban kell felkészüljenek a következő napra.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.