Történelem - II. Világháború

A II. világháború egyetemes története. Előzmények és eseménytörténet - terjedelem: 7 oldal

  • Eduline

részlet:

3) A TENGELYHATALMAK ELLENI KOALÍCIÓ KIALAKULÁSA

a) ANGOL-SZOVJET; AMERIKAI-SZOVJET MEGÁLLAPODÁSOK

- 1941. jún.22: angol-szovjet szerződés

- 1942. jan. : szovjet-amerikai szerződés

b) ATLANTI CHARTA (1941.AUG.14.)

- Churchill és Roosevelt közös nyilatkozata

- Tartalma:

- „agresszornemzetek” lefegyverzése

- Szociális biztonság és gazdasági fejlődés

- Biztosítani kell a népeknek a jogot, hogy saját kormányt válasszanak

- elvetették a területi egyezkedést és a háború felhasználását a nemzetközi politika eszközeként

- 1941 szeptember 29.: Szovjetunió is csatlakozik hozzá

- 1941 ősze: megállapodás, hogy Szovjetunió is részesedik a kölcsönbérleti szállításokból

c) EGYESÜLT NEMZETEK KIÁLTVÁNYA (1942. jan. 1.)

- Cél: békés világrend megvalósítása

-  A fasiszta államokkal szembenálló országok vállalták, hogy az Atlanti Charta elveinek jegyében vívják a háborút

- Nincs különbéke

- Nincs fegyverszünet

letöltés
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.