Ígéret már van, jogszabály nincs: idén is lehet használni a "régi" történelmi atlaszokat?

Alig egy hónap múlva kezdődik az idei őszi érettségi, de az érettségi vizsgák követelményeiről szóló rendeletbe még mindig nem került bele az a passzus, amely megengedi a diákoknak, hogy a "régi" típusú történelmi atlaszt használhassák az írásbelin és a szóbelin.

  • Eduline
Túry Gergely

"Dolgoznak a jogszabálytervezeten, hogy a régi történelematlaszt egy évvel tovább használhassák a diákok" - közölte augusztus végén az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-vel, az őszi érettségi időszak előtt kevesebb mint egy hónappal még mindig nem módosították az érettségi rendeletet - hívta fel a figyelmet a Facebookon a Történelemtanárok Egylete (TTE).

A minisztérium a Történelemtanárok Egyletével azt közölte, szeptember 15-én lezárult a társadalmi egyeztetés, így hamarosan módosul a rendelet.

A TTE nyilvános kérdése és a témában közismert érdekeltsége ellenére nem kapta meg egyeztetésre a vonatkozó jogszabály módosításának tervezetét. Ismereteink szerint az EMMI a honlapján a mai napig nem tette közzé társadalmi egyeztetésre a 40/2002. (V.24.) OM rendelet tervezett módosítását - írják Facebook-oldalukon.

Ha időben megjelenik a rendeletmódosítás, már az őszi érettségin is lehetne használni a 2016/2017-es tanév május-júniusi vizsgaidőszakában használt és a 2015/2016-os tanévben tankönyvjegyzékbe vett középiskolai történelematlaszokat. 

Jó hír a 2018-ban érettségizőknek: mégis használhatják a régi történelmi atlaszt

A 2018-as érettségin is lehet használni a régi történelematlaszokat - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerdán az MTI-t. Azt írták: dolgoznak a jogszabálytervezeten, hogy a régi történelematlaszt egy évvel tovább használhassák a diákok. Ez azt jelenti, hogy a 2016/2017-es tanév május-júniusi vizsgaidőszakában használt és a 2015/2016-os tanévben tankönyvjegyzékbe vett középiskolai történelematlaszok is ugyanúgy használhatóak lesznek majd, ahogy az előző tanévben is.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu