Természeti erőforrások

Természeti erőforrások kidolgozott minimumkérdések - itt készült: KRF - terjedelem: 25 oldal

  • Eduline

részlet:

1. Mi a természet fogalma?

A legszélesebb jelentésű fogalom a társadalmat körülvevő bioszféra jelölésére szolgál. Ide sorolandók azok az elemek , amelyek az emberi tevékenység során jelentősen megváltoztak: pld természetes növénytakaró.

2. Mi a földrajzi környezet fogalma?

A társadalmat körülvevő külső természet sajátos része, amely egységet alkot a társadalommal.

A természet elemeinek, a talajnak, a flórának (növényvilág), a faunának egymásra ható összességét jelenti a földfelületnek egy meghatározott részén, saját belső fejlődésének és az ember által történő átalakításának egy adott szakaszában. A földrajzi környezet két nagy csoportját különböztetjük meg: a kozmoszféra (kozmikus térség), és a geoszférák.

3. Mit jelent a kozmoszféra?

Kozmikus térség.

4. Sorolja fel a geoszférákat!

A levegőburok (atmoszféra    A vízburok (hidroszféra)

A kőzetburok (litoszféra)    A talajburok (pedoszféra)

Azok a jelenségek, amelyek hatnak a társadalmi termelésre a geoszférák érintkezési sávjában, a bioszférában összegződnek.

5. Mik a természeti feltételek

A természet vmennyi területe, eleme jelölhető, de mindig csak vmely meghatározott termelési vagy más tevékenységgel összefüggésben. Pld. gyógyturizmus természeti feltételei

6. Mik az ökológiai feltételek?

Az élővilág, a növényzet, az állatvilág és az ember külső feltételeit, azok hatását jelöli.

7. Mi a természeti erőforrások fogalma?

Kifejezi a természet és az ember gazdasági tevékenysége közötti kapcsolatát, azaz a természeti elemeknek azt a körét foglalja magába, amely felhasználható az energiatermelésben, az élelmezési cikkek előállításában, és ipari nyersanyagként.

Azok a természeti adottságok, amelyeket az ember a termelés egy adott szintjén szükségleteinek kielégítésére hasznosít.

A kiaknázható erőforrások feltétele: a termeléshez szükséges technológia, és a kereslet.

letöltés

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.