Meglepő tankönyveket is kaphatnak az iskolások

Értetlenül nézik a tanárok a tankönyvrendelés új szabályait. Az állami monopóliummal felruházott Könyvtárellátó (Kelló) ebben az évben már nem csomagolja össze a gyerekeknek a tankönyvpakkot, a listán pedig feltűntek olyan könyvek is, amit eddig nem engedélyeztek.

  • Eduline
MTI / Czeglédi Zsolt

Változás az is, hogy nem előre szedi be a pénzt a Kelló a szülőktől, hanem csak a tankönyvek leszállítása után. Az események legváratlanabb fordulata azonban az, hogy a Kelló honlapján megjelent tankönyvlistán több olyan kiadvány is szerepel, amelyet a Hoffmann Rózsa akkori köznevelési államtitkár által tavaly összeállított „ajánlott” tankönyvek listája nem vonultatott fel – írta a Népszabadság.

Hoffmann Rózsa az állami intézményfenntartó akkori elnökével karöltve az iskoláknak kiküldött egy szűkített tankönyvlistát, amelyen csak az állam által azóta megvásárolt két kiadó könyvei, illetve az állam által fejlesztett kísérleti tankönyvek szerepeltek.

A politikus akkor ezt a listát csak az állami iskoláknak ajánlotta, az egyházi és alapítványi iskoláknak meghagyták a választás szabadságát, ami diszkriminatív intézkedésnek tűnt.

A szűkített könyvlistával számos kiadót hoztak csődközeli helyzetbe, mert ezek a zömmel magyar tulajdonú vállalkozások – a túlélésükért küzdve – az új kerettanterveknek megfelelően átdolgozták kiadványaikat, de mindhiába. Az idén viszont egyes könyvek újra rendelhetők, ami örömteli hír ugyan, de az okát senki nem érti. Egyébiránt a Népszabadság névtelenséget kérő tankönyves forrásai arról számolnak be, hogy az idei tanévre még mindig nem kapták meg munkájukért az illetményüket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.