Gond van bőven - kemény kritikát írt Jocó bácsi az oktatásról

"Kérdem én, hogy lehet az, hogy mégis látszólag minden rendben van, mindenhol sikeresen lezárult minden? A válasz egyszerű. Az iskolák vezetői, tanárai, dolgozói viszik a hátukon az egészet, akkor is, amikor már lóg a belük, akkor is, ha szépen lassan beledöglenek. Mert nem néznek mást, csak a gyerekeket"- írja Facebook-oldalán Balatoni József, vagyis Jocó bácsi.

  • Eduline
pixabay

"Látszólag minden rendben van, hisz a 2017/2018-as tanévet lezárjuk, gyerekek tízezrei kezdik meg mosolyogva a vakációt. Ők érzik, hogy valami nem jó, de nem tudják, hogy mi. És jobb is." - olvasható a Jocó bácsi világa Facebook-oldalon.

A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el:

Jocó bácsi világa

Látszólag minden rendben van, hisz a 2017/2018-as tanévet lezárjuk, gyerekek tízezrei kezdik meg mosolyogva a vakációt. Ők érzik, hogy valami nem jó, de nem tudják, hogy mi. És jobb is. Hetek óta...

Nagyon furcsa ajándékot kapott 40 év tanítás után a nyugdíjba vonuló pedagógus

"Amikor azt hallod, hogy valaki a nyugdíjba vonulásakor ajándékot kap az önkormányzattól, akkor sok mindenre gondolsz. De arra nem, hogy egy olyan törlőkendőt/konyharuhát (???) kap, amire az "Orgona ága..." idézet lett nyomtatva, virággal és az összes vezető aláírásával" - írja Facebook-oldalán Balatoni József, vagyis Jocó bácsi.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.