Ennyit keresnek januártól a pedagógusok: itt vannak az adatok

Mennyit keresnek januártól azok a tanárok, tanítók és óvodapedagógusok, akik a 2015-ös minősítési eljáráson megfeleltek, így 2016. január 1-jétől magasabb fokozatba kerültek? Itt nézhetitek meg a bruttó béreket tartalmazó táblázatot.

  • Eduline

2015. április 30-ig kellett jelentkezni, és november 30-ig kellett feltölteni a tanároknak a portfóliójukat, ha részt szeretnének venni a 2016-os minősítési eljáráson. Az erről szóló kálváriáról egy tanár vallott, azt itt olvashatjátok.

A 2016. évben minősítésre kötelezettek a 2014. január 2-a és 2015. január 1-je között jogviszonyt létesített, jelenleg Gyakornok besorolású pedagógusok, illetve a 2015. január 1-jével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógusok közül azok, akik legfeljebb 23 év szakmai gyakorlati idővel rendelkeznek. A 2016. évi minősítésre összesen 20 074 pedagógus jelentkezett a 2015. április 30-ai határidőig. Akiknek sikerül a minősítés, 2017. január 1-jétől magasabb fizetést kaphat. Már ha kapnak egyáltalán időben, most decemberben is késett a fizetésük, erről itt olvashattok. Tanári fizetések terén így is elég csúfosan állunk, az OECD-országok közül nálunk kapják (ha kapnak egyáltalán) a legkevesebb bért, erről bővebben itt olvashattok.

Azok azonban, akik 2014. novemberében adták le a portfóliójukat és megfeleltek a minősítési eljáráson, már 2016. január 1-jétől kapnak emelt fizetést. Most azt néztük meg, így ők mennyi pénzt kaphatnak. Közben az ország első egyetemének tartott Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói béremelésért harcolnak, a kormány ugyanis megalázó helyzetbe hozta őket. Sokan kevesebbet keresnek egyetemi oktatóként, mint egy közoktatásban dolgozó tanár. Az ő vallomásukat ebben a cikkben olvashatjátok: "Itt a dilemma: számlát fizetünk vagy eszünk" - kilátástalan az egyetemi oktatók helyzete

A bértábla a Pedagógus I. kategóriában 2016. augusztusáig (bruttó összegek):

Kategória

Év

Középfokú végzettséggel

Alapszakos/főiskolai végzettséggel

Mesterszakos/egyetemi végzettséggel

2.

3-5

145 306

205 719

227 035

3.

6-8

157 415

222 862

245 954

4.

9-11

163 470

231 434

255 414

5.

12-14

169 524

240 006

264 874

6.

15-17

175 579

248 577

274 334

7.

18-20

181 633

257 149

283 794

8.

21-23

187 687

265 721

293 253

9.

24-26

193 742

274 292

302 713

10.

27-29

199 796

282 864

312 173

11.

30-32

205 851

291 436

321 633

12.

33-35

211 905

300 007

331 093

13.

36-38

217 960

308 579

340 552

14.

39-41

224 014

317 151

350 012

15.

42-44

230 069

325 722

359 472

A Pedagógus II. kategória illetményei (bruttó összegek):

Kategória

Év

Középfokú végzettséggel

Alapszakos/főiskolai végzettséggel

Mesterszakos/egyetemi végzettséggel

4.

9-11

181 634

257 150

283 794

5.

12-14

187 689

265 722

293 254

6.

15-17

193 743

274 294

302 714

7.

18-20

199 798

282 865

312 173

8.

21-23

205 852

291 437

321 633

9.

24-26

211 907

300 009

331 093

10.

27-29

217 961

308 580

340 553

11.

30-32

224 016

317 152

350 013

12.

33-35

230 070

325 724

359 472

13.

36-38

236 125

334 295

368 932

14.

39-41

242 179

342 867

378 392

15.

42-44

248 233

351 439

387 852

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.