Rossz hír Balognak? Az unió tiltja a miniszter ötletét

Az Európai Bizottság egyértelműen kimondta, hogy az uniós jog nem teszi lehetővé az oktatás területén a szegregációt – írja a Népszabadság.

  • Eduline

Az Európai Bizottság egyértelmű választ adott a Balog Zoltán humánminiszter által preferált iskolai szegregációs gyakorlattal kapcsolatban – írja a Népszabadság. Eszerint az uniós jog az oktatás területén nem teszi lehetővé a megkülönböztetés tilalmától való eltérést.

MTI / Koszticsák Szilárd

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője azt kérdezte a bizottságtól: az uniós irányelv lehetőséget teremt-e bármilyen, a nemzeti jogban szereplő kivétel engedélyezésére, ez a kivétel megvalósíthat-e jogszerűen diszkriminációt, és elfogadható-e olyan intézkedés, amelynek az az eredménye, hogy „felzárkóztatási vagy egyéb tanulmányi okból” egyes diákok faji vagy etnikai alapon elkülönült módon legyenek kénytelenek tanulni az oktatási intézményeikben.

Balog Zoltán engedné a kivételeket

A válasz szerint a faji egyenlőségről szóló irányelv tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetést. A magyar képviselő emlékeztetett: Magyarország 2003-ban honosította a faji egyenlőségről szóló irányelvet, azóta ez a magyar jog része.

Balog Zoltán humánminiszter tárcájának javaslatára ugyanakkor nemrégiben a parlament módosította az oktatási törvényt, ennek értelmében a kabinet rendeletben szabályozhatná „a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésnek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos kritériumokat” – vagyis azokat a tényezőket, amelyek alapján a jogszabály kivételeket enged az egyenlő bánásmód alkalmazása alól. Balog ugyanakkor egy korábbi interjúban elmondta, szerinte csak nagy rosszindulattal olvasható ki a szegregáció legitimálása a köznevelési törvénymódosításból. A teljes interjút itt olvashatjátok el.

Jávor Benedek szerint Európában elfogadhatatlan a bármilyen trükkel bevezetni kívánt szegregált oktatás. Az EP-képviselő ijesztőnek tartja, hogy Balog Zoltán csúcsminiszter – egyébként a magyar bíróság szerint is elfogadhatatlan – ötletét az Országgyűlés és Áder János köztársasági elnök is támogatandónak találta.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.