Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Gyöngyöspatán etnikai alapon szegregálták a gyerekeket, és ezért az állami iskolafenntartó a felelős.

Összesen 89 millió forintos kártérítést ítélt meg a bíróság azoknak a gyöngyöspatai roma gyerekeknek, akiket évekig szegregált, vagyis a nem roma diákoktól elkülönített osztályokba kényszerített a helyi iskolavezetés, valamint a Klebelsberg Központ - írja a Népszava.
A kártérítésért azért perel az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF), mert a tanulók a szegregáció miatt alacsonyabb minőségű oktatást kaptak, mint nem roma társaik.
Korábban az első és másodfokú bíróság, valamint a Kúria is megállapította: a patai Nekcsei Demeter Általános Iskolában etnikai alapon szegregálták a gyerekeket, ezért hátrány érte őket, s mindezért a 2013-as államosítást követően a Klebelsberg Központ a felelős.
A tanulók a lap szerint minden szegregált osztályban eltöltött tanév után 500 ezer forintot kértek, összesen 143 millió forintra perelték a felelősöket, ebből kaptak meg 89 milliót. Az ítélet nem jogerős.
Eltűnnek a hátrányos helyzetű diákok a gimnáziumokból, zsákutcás képzéseket kezdenek el
Bajba került a hátrányos helyzetű roma gyerekeket oktató Dr. Ámbédkar Iskola, amelyet tíz éve alapított egy borsodi kisfaluban, Sajókazán Derdák Tibor szociológus, tanár és Orsós János pedagógus. A 18-ról 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár, a szakképzési ösztöndíjak és a munkaügyi központok továbbképzései miatt folyamatosan csökken a diákok száma.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.