Körlevélben tájékoztatta a szakképző intézményeket a Nemzeti Szakképzési Hivatal, hogy mit kell tenniük, ha a sajtótól megkeresést kapnak.
A levél az RTL Híradó birtokába jutott. Az áll benne, hogy a szakképző iskolák tanárai nem nyilatkozhatnak egy lapnak, előtte a hivatallal kell egyeztetniük.
A szakképzési hivatal azután küldött erről levelet az iskoláknak, hogy egy komáromi iskola pedagógusa negatív véleményt fogalmazott meg arról, hogy az intézményben faiújságra tették az intőt kapott diákok nevét.
A körlevél szerint sajtómegkeresés esetén "haladéktalanul hírzárlatot" kell elrendelni, adatot kell gyűjteniük, a kérdésekre választervezetet kell írniuk, el kell küldeniük a hivatalnak, onnan pedig iránymutatást küldenek.
Cikkünk megjelenése után a hivatal azt közölte:
A szakképzési centrumok részére a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal az általános kommunikációs eljárásrendről szóló tájékoztatót tavaly, 2017. december 21.-én küldte ki. A komáromi iskola pedagógusának véleménynyilvánítása 2018. január 3. napján történt. A pedagógus nyilatkozatát sem az iskola, sem a hivatal nem szankcionálta. A körlevél rögzítette a Hivatal fennállása óta működő eljárásrendet, miszerint a centrumok egyeztetnek a fenntartóval a sajtómegkeresésekkel kapcsolatosan. Ezzel egységesebb és bővebb válaszokat kaphatnak a sajtóorgánumok, ami tovább segítheti a közvélemény hatékonyabb tájékoztatását. Tehát a levél célja, hogy javítsa a fenntartó és az iskolák közötti pontos és gyors információcserét.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
