Mostantól nem nyilatkozhatnak szabadon a szakképző iskolák

Körlevélben tájékoztatta a szakképző intézményeket a Nemzeti Szakképzési Hivatal, hogy mit kell tenniük, ha a sajtótól megkeresést kapnak.

  • Eduline
pixabay.com

A levél az RTL Híradó birtokába jutott. Az áll benne, hogy a szakképző iskolák tanárai nem nyilatkozhatnak egy lapnak, előtte a hivatallal kell egyeztetniük.

A szakképzési hivatal azután küldött erről levelet az iskoláknak, hogy egy komáromi iskola pedagógusa negatív véleményt fogalmazott meg arról, hogy az intézményben faiújságra tették az intőt kapott diákok nevét.

A körlevél szerint sajtómegkeresés esetén "haladéktalanul hírzárlatot" kell elrendelni, adatot kell gyűjteniük, a kérdésekre választervezetet kell írniuk, el kell küldeniük a hivatalnak, onnan pedig iránymutatást küldenek.

Cikkünk megjelenése után a hivatal azt közölte:

A szakképzési centrumok részére a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal az általános kommunikációs eljárásrendről szóló tájékoztatót tavaly, 2017. december 21.-én küldte ki. A komáromi iskola pedagógusának véleménynyilvánítása 2018. január 3. napján történt. A pedagógus nyilatkozatát sem az iskola, sem a hivatal nem szankcionálta. A körlevél rögzítette a Hivatal fennállása óta működő eljárásrendet, miszerint a centrumok egyeztetnek a fenntartóval a sajtómegkeresésekkel kapcsolatosan. Ezzel egységesebb és bővebb válaszokat kaphatnak a sajtóorgánumok, ami tovább segítheti a közvélemény hatékonyabb tájékoztatását. Tehát a levél célja, hogy javítsa a fenntartó és az iskolák közötti pontos és gyors információcserét.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Nyelvtanulás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna