A kancellárok érkezéséig ha lehet, ne költekezzenek – lényegében erre utasította a szakképzési centrumok főigazgatóit a szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár.
Mint korábban már írtuk, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a benyújtó, mivel ezt a területet elvették az oktatást irányító tárcától. Úgy fogalmaz az indoklásban, hogy „a felsőoktatási intézményekben már jól működő intézmény mintájára” tervezik ezt a lépést.
Habár a szakmai egyeztetések elmaradtak a javaslatról, Pölöskei Gáborné szerint azt még az idén elfogadják, és január 1.-től életbe lép - írja a Népszava. Az államtitkár a főigazgatókat arra utasította, hogy „a kancellárok mozgásterének biztosítása érdekében” ne, vagy csak a legszükségesebb mértékben döntsenek tanéven túli pénzügyi kötelezettségvállalásról. Ez lényegében azt jelenti, hogy a főigazgatók nem köthetnek hosszabb távú szerződéseket, a centrum kiadásait minimumra kell csökkenteni - írja a lap.
Ez igencsak nehéz helyzetbe hozza a főigazgatókat, sőt a szakképzés egészét. Például különböző alapanyagok, védőfelszerelések beszerzésére szinte napi szinten szükség van. Nem tudnak megbízási szerződést kötni szakemberekkel, szakmai oktatókkal vagy bármilyen más dolgozóval, akire szükség lenne. Az év közben kieső embereket sem tudják pótolni. A felnőttképzés, ami jórészt ugyancsak a centrumok feladata, folyamatosan megy, ott nincs tanév. Oktatók, vizsgáztatók megbízására bármikor szükség lehet – nyilatkozta a Népszavának az egyik centrum vezetője.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint ha a javaslatot a jelenlegi formájában fogadnák el, számos kockázattal járna. Úgy vélik, az átalakítás megkérdőjelezi a jogbiztonságot a határozott időtartamú kinevezéseket, például a gazdasági vezetői megbízást illetően – írták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is komoly fenntartásai vannak. „Megítélésünk szerint a kancellár, aki a szakképző centrumok teljes anyagi erőforrásai fölött rendelkezik, és aki a technikai dolgozók munkáltatója lesz, túlhatalmat kap.” – írták.
Időhiány: ezért nem egyeztettek a szakképzési tanáccsal a kancellárokról?
A kormány anélkül nyújtott be jelentős módosításokat a szakképzési törvényről, hogy kikérte volna a Szakképzési Innovációs Tanács véleményét - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Azt írják közleményükben, hogy a PDSZ a Szakképzési Innovációs Tanácsnak (SZIT) alakulása, szeptember óta tagja.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
