A kancellárok érkezéséig ha lehet, ne költekezzenek – lényegében erre utasította a szakképzési centrumok főigazgatóit a szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkár.
Mint korábban már írtuk, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a benyújtó, mivel ezt a területet elvették az oktatást irányító tárcától. Úgy fogalmaz az indoklásban, hogy „a felsőoktatási intézményekben már jól működő intézmény mintájára” tervezik ezt a lépést.
Habár a szakmai egyeztetések elmaradtak a javaslatról, Pölöskei Gáborné szerint azt még az idén elfogadják, és január 1.-től életbe lép - írja a Népszava. Az államtitkár a főigazgatókat arra utasította, hogy „a kancellárok mozgásterének biztosítása érdekében” ne, vagy csak a legszükségesebb mértékben döntsenek tanéven túli pénzügyi kötelezettségvállalásról. Ez lényegében azt jelenti, hogy a főigazgatók nem köthetnek hosszabb távú szerződéseket, a centrum kiadásait minimumra kell csökkenteni - írja a lap.
Ez igencsak nehéz helyzetbe hozza a főigazgatókat, sőt a szakképzés egészét. Például különböző alapanyagok, védőfelszerelések beszerzésére szinte napi szinten szükség van. Nem tudnak megbízási szerződést kötni szakemberekkel, szakmai oktatókkal vagy bármilyen más dolgozóval, akire szükség lenne. Az év közben kieső embereket sem tudják pótolni. A felnőttképzés, ami jórészt ugyancsak a centrumok feladata, folyamatosan megy, ott nincs tanév. Oktatók, vizsgáztatók megbízására bármikor szükség lehet – nyilatkozta a Népszavának az egyik centrum vezetője.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint ha a javaslatot a jelenlegi formájában fogadnák el, számos kockázattal járna. Úgy vélik, az átalakítás megkérdőjelezi a jogbiztonságot a határozott időtartamú kinevezéseket, például a gazdasági vezetői megbízást illetően – írták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) is komoly fenntartásai vannak. „Megítélésünk szerint a kancellár, aki a szakképző centrumok teljes anyagi erőforrásai fölött rendelkezik, és aki a technikai dolgozók munkáltatója lesz, túlhatalmat kap.” – írták.
Időhiány: ezért nem egyeztettek a szakképzési tanáccsal a kancellárokról?
A kormány anélkül nyújtott be jelentős módosításokat a szakképzési törvényről, hogy kikérte volna a Szakképzési Innovációs Tanács véleményét - közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Azt írják közleményükben, hogy a PDSZ a Szakképzési Innovációs Tanácsnak (SZIT) alakulása, szeptember óta tagja.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
