Diákok is megsérültek egy pokolgépes robbantássorozatban Ukrajnában

Hivatalos bejelentés szerint négy, nem hivatalos hírek szerint pedig hat robbanószerkezet lépett működésbe a...

  • MTI

Hivatalos bejelentés szerint négy, nem hivatalos hírek szerint pedig hat robbanószerkezet lépett működésbe a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszkban, huszonhét ember megsebesült a detonációk következtében.

Az első robbantás a déli órákban egy villamosmegállóban történt, ahonnan egy jármű éppen elindult, a második egy mozinál, a harmadik pedig egy középiskolánál. A rendkívüli helyzetek ukrán minisztériuma szerint a detonációk huszonhét embert, köztük kilenc gyereket megsebesítettek. A negyedik, egy park közelében bekövetkezett detonációnak nem voltak sérültjei.

AP / Dmitriy Dvorsky

Meg nem erősített hírek szerint a hivatalosan közölt négy robbanást még kettő követte.  Az első két robbanást a rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint szemeteskukába rejtett pokolgép okozta. A rendőrség a történteket terrorcselekménynek minősítve indított vizsgálatot.

Viktor Janukovics ukrán államfő a robbantásokat az ország elleni kihívásnak minősítette. Közölte, hogy a legjobb nyomozók vesznek részt a felderítésben, s hozzátette: megtalálják a módját annak, hogy méltó választ adjanak a történtekre.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu