Lesre állítva: elindultak a PÖCS-ök az iskolákban

Novemberben elindultak az önértékelési csoportok munkái, a legtöbb igazgató már megkapta, mikor és hány tanárát fogják vizsgálni. A tanároknak ez csak egy újabb stresszhelyzet a novemberi portfóliókészítés mellett, amin az sem segít, hogy egy-egy szakértő – aki őket minősíti vagy felügyeli – sokszor a dupláját keresi annak, mint ők, úgy, hogy akár feleannyi idős és kevesebb a szakmai tapasztalata.

  • Eduline

A Hívatlanul csoportban osztotta meg egy tanár, hogy az iskola igazgatója értesítést kapott az Oktatási Hivataltól, miszerint decemberben 4 tanárt is ellenőriznek majd a tanfelügyelők. Ahogy írja, arról már nem kaptak értesítést, hogy megnyílt az Oktatási Hivatal informatikai felülete, ahol online elérhetőek a kérdőívek, amik alapján majd értékelik a tanárokat.

Mint ahogy arról az Eduline beszámolt, a kormány új tervezete alapján az iskolákat külső- és belső ellenőrzéseknek kell alávetni, a tanárok kétévente egymást fogják értékelni. A külső ellenőrzés során tanfelügyelők érkeznek az intézményekbe, az önértékelésnél pedig az iskolának magának kell létrehozni egy csoportot, akik a kollégáik munkáját ellenőrzik. A szempontrendszerre kézikönyvet adott ki az Oktatási Hivatal, ebben az szerepel, hogy nézni kell egy tanár módszertani felkészültségét, azt, hogy mennyire támogatja a tanulást, fejleszti-e a tanulók személyiségét, valamint azt is, mennyire elkötelezett a szakmája iránt.

Az önértékelésbe beletartozik, hogy a szülők is véleményt mondhatnak a tanárokról, a tanárok egymásról. Egyedül a diákok nem kapnak kérdőívet.

További írások a PÖCS-ről

Megalakult a PÖCS, már egymást figyelik a tanárok

"Besúgórendszert akarnak építeni" - tiltakoznak a tanárok a PÖCS ellen

A PÖCS – vagyis azóta már az ÖTM (önértékelést támogató munkacsoport) – működése sok feszültséget okozott a tanárokban, mint írták, nem akarják, hogy újra besúgórendszer jöjjön létre. Sokan tiltakoztak az ellen, hogy elfogadják a munkacsoportba való felvételüket, de sok helyen „erőszakkal” jelöltek ki embereket.

Egy újabb feszültségforrás a pedagógus-életpályamodell bevezetése miatti minősítő vizsga is, november 30-ig kell feltölteni a tanároknak a portfóliójukat, ha több fizetést szeretnének. Mint a Hívatlanulban többen is megemlítették, nem akarnak mindenáron részt venni ebben, mert bár mindenkinek jól jönne az a 20 ezer forint, a stressz nem éri meg. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy gyakran olyanok értékelik a minősítési eljárásban részt vevő tanárokat, akik 10-15 évvel fiatalabbak, feleannyi a szakmai tudásuk. Ezért viszont a szaktanácsadók bruttó havi 450 ezer forintot keresnek, a minősítők pedig a minősítések számától függően kapnak plusz pénzt, de átlagosan 80 ezer forintos többlettel számolhatnak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.